Hírek

Kutatócsoportunk munkatársa Kiss Balázs március végén sikeresen védte meg doktori dolgozatát, amelyben a csomádi amfibolok megjelenése és kémiai összetétele alapján következtetett a magmakamra mélységére, valamint a vulkánkitörést megelőző folyamatokra.

Idén van a történelmi idők legnagyobb ismert vulkánkitörésének a 200. évfordulója. A Tambora 1815. április 5-i, majd április 10-i kettős kitörése megrengette az egész világot. Ehhez a vulkáni működéshez kapcsolódik a legnagyobb számú halálos áldozat (>70 ezer), de ha figyelembe vesszük azt is, hogy a következő években milyen súlyos közvetett következményei voltak, akkor nincs kizárva, hogy a vulkánkitörés miatt akár 1 millió körüli ember halt meg a Földön! Innentől kezdve pedig el kell gondolkodnunk sok mindenen! Tudjuk azt, hogy a történelmi időkben voltak hasonló nagy vulkáni események és vélhetően azok is megrázták a világot. Nincs kétség afelől, hogy a jövőben is lesz ilyen esemény, a kérdés csak az, hogy mikor?

Az év elején jelent meg tanulmányunk a neves Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban, amelyben magnetotellurikus és kőzettani adatok alapján következtettünk arra, hogy van még olvadéktartalmú magmás test a székelyföldi Csomád alatt. A kutatási eredmény nagy média visszhangot váltott ki.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport egyik kiemelt kutatási területe a térség legutolsó vulkáni működésének színtere, a székelyföldi Csomád. A tudományos munka egy fontos állomásához érkezett, a napokban tette ugyanis közzé a vulkanológia egyik vezető szakfolyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research, a csoport legfrissebb kutatási eredményeit. A tanulmányban kőzettani és geofizikai adatok alapján mutatnak rá a kutatás résztvevői, hogy az utoljára 32 ezer éve működött Csomád alatt még van olvadékot is tartalmazó magmás test. Mindezek alapján egy új elnevezést javasolnak bevezetésre: a PAMS vulkán, azaz potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező tűzhányó kategória, az olyan hosszan szunnyadó, illetve látszólag inaktív tűzhányók esetére vonatkozik, amelyek alatt még van nem teljesen kikristályosodott magmakamra és ezért megvan a lehetőség a további vulkáni működésre.

Bő két hete zajlik a vulkáni kitörés Fogo szigetén és szomorúan kell tapasztalni, hogy ez az az esemény, ami senkit, de senkit nem mozgat meg a Földön, amiről alig írnak a hírforrások, mintha mi sem történne...

Mi van a l'aquilai per hátterében? 6 olasz tudóst először elítéltek, majd most felmentést kaptak. Vajon valóban erről a szól a történet vagy az előrelépés lehetőségét, a hatékony természeti veszély előrejelzést máshol kell keresni. Vélemény a háttérről.

A kutatócsoport munkatársa, Lukács Réka három sikeres pályázati eredményt ért el. 2014. november 1-től 3 évre szóló Bolyai ösztöndíjat nyert el, a Campus Hungary pályázatán 1 hónapos ösztöndíjat kapott a zürichi ETH-n végzett kutatómunkára, 2015. január 1-től pedig OTKA posztdoktori kutatási pályázat támogatja tudományos munkáját.

Patricia Erfurt-Cooper szerkesztésében megjelent a Volcanic Tourist Destinations c. könyv, ami számos helyszínt mutat be a vulkanológiai érdekességeket kereső turistáknak. A Tongariro, Mt. St. Helens, Erta Ale, Izland és sok más remek célterület mellett ott szerepel a Kárpát-Pannon térség is számos kiváló, csalogató színes fotóval és leírással. Ezzel térségünk is felkerült a Föld vulkánturisztikai célterületei közé!

Az Élet és Tudomány október 17-i 41. számában A Hét Kutatója rovatban olvasható a Trupka Zoltán által készített interjú Harangi Szabolccsal. A kutatócsoport vezetője beszél arról, hogy mi vezetett a kutatócsoport létrejöttéhez, hogyan lehet aktív vulkánkutatást végezni vulkáni aktivitás nélkül, hogyan hozhat pénzt a vulkanológia és mi a vulkanológia társadalmi kapcsolata.

A kutatócsoport 3 tagja két nemzetközi konferencián vett részt az elmúlt héten, ahol legfrissebb kutatási eredményeinket adtuk közre. Többek között először számoltunk be arról, hogy mikor zajlottak a vulkáni kitörések a székelyföldi Csomádon és mikor voltak az elmúlt 20 millió év legnagyobb vulkánkitörései térségünkben. Közben, folyamatosan zajlik az izlandi Holuhraun kitörés és áldozatokat szedett a japán Ontake vulkán. Milyen tanulságokat adnak ezek a jelenleg folyó vulkáni működések és miért fontos a tudományos ismeretterjesztés?