Hírek

A vulkanológia egy nagy kihívása, hogy minél pontosabban előre tudjon jelezni egy potenciális veszéllyel járó vulkáni kitörést. Az elmúlt napokban drámai helyzet alakult ki két szigeten is: a Vanuatu szigetcsoporthoz tartozó Ambae szigeten már zajlik hamuhullással járó vulkáni működés, aminek következtében a sziget lakosságának több mint felét (több mint 6000 embert) kellett kitelepíteni, ami egyre nagyobb próbatételt jelent. Ezzel egy időben az indonéziai Bali szigetén már több mint 40 ezer embert telepítettek ki, pedig még nem zajlik vulkánkitörés.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport legújabb tanulmánya a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén számszerűsítette a széndioxid gáz kiáramlást. A mérések szerint évente minimálisan 8700 tonna széndioxid gáz jön a talajon keresztül a felszínre, amely mennyiség hasonló általában a hosszan szunnyadó vulkánok (pl. Olaszország, USA) esetében tapasztaltakkal.

Gratulálunk és köszönjük, hogy megosztod velünk tudásodat és lelkesedésedet!

Az MTA-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport legújabb tanulmánya a Geoheritage szakfolyóiratban jelent meg. Ebben áttekintik a hazai vulkánturisztikai eredményeket, elsőként adnak számszerűsített értékelést a hazai vulkáni természeti értékek turisztikai potenciáljáról, és egy új kezdeményezést mutatnak be: a Pannon Vulkán út tervét.

Minden év szeptember utolsó péntekén a kutatóké a fő szerep! Ekkor rendezik a Kutatók éjszakáját, amin kutatócsoportunk kezdetektől fogva részt vesz, most már 11. alkalommal. Az idei rendezvény különleges volt, mert programunk először kapcsolódott a több európai országban zajló European Volcanoes' Night rendezvényhez!

Az elmúlt hónapokban több elismerést kaptak munkatársaink teljesítményeikre.

2016. március 2-án ismét a vulkánok, a székelyföldi Csomád volt a fő téma az OzoneNetwork műsorában. Az egy órás beszélgetésben Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője számolt be kutatási eredményeikről, a vulkáni kitörések előrejelzésének lehetőségeiről.

A vulkánok tövében fekvő települések lakói számára ez szó szerint élet-halál kérdése lehet, hogy mikor ébred fel a látszólag inaktívnak tűnő tűzhányó és ha igen, akkor ez miképpen fog zajlani. A vulkanológia egyik legfontosabb feladata,megpróbálni kellő időben előrejelezni a tűzhányó aktivitását, és ezzel megelőzni egy esetleges tömeges katasztrófát. Az elmúlt időben izgalmas előadás hangzott el az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén, valamint számos e témát feszegető tanulmány jelent meg vezető szakfolyóiratokban. Harangi Szabolcs ezek tanulságait foglalta össze Tűzhányó blog írásában, amit az Origo.hu is átvett.

Jó fogadtatása volt kutatócsoportunk előadásainak és posztereinek (https://twitter.com/vmsg2016) a brit vulkanológiai és magmás társaság (VMSG; http://www.vmsg.org.uk/home/) közel 100 résztvevővel tartott 52. konferenciáján Dublinban. A konferencia a vulkanológiai és magmás kőzettani kutatások frontvonalában lévő szinte minden kérdését érintette.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport Lukács Réka vezetésével, együttműködve svájci, ausztrál és német kutatókkal, valamint az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Csillagászati Kutatócsoporttal egy piciny ásvány, a cirkon elemzésével határozták meg a Bükk előterében előforduló vulkáni képződmények keletkezési korát és a kiterjedt magmatározók fennállásának időtartamát. A nemzetközileg is számot tevő tudományos eredményeket a rangos Contributions to Mineralogy and Petrology legújabb száma publikálta.