Jó fogadtatása volt kutatócsoportunk előadásainak és posztereinek (https://twitter.com/vmsg2016) a brit vulkanológiai és magmás társaság (VMSG; http://www.vmsg.org.uk/home/) közel 100 résztvevővel tartott 52. konferenciáján Dublinban. A konferencia a vulkanológiai és magmás kőzettani kutatások frontvonalában lévő szinte minden kérdését érintette.
A konferencián kutatócsoportunk négy munkatársa vett részt 2 előadással és 2 poszter bemutatóval.
Megtisztelő volt, hogy ezen a szakmai találkozón kutatócsoportunk vezetője, Harangi Szabolcs a "Magmatic histories – linking geochemical, physical and geophysical evidence" c. szekció meghívott előadójaként mutathatta be a Csomádon végzett tudományos eredményeket, hangsúlyozva a hosszan szunnyadó és látszólag inaktív vulkánok működésének felújulási lehetőségeit és mechanizmusát. A Csomád mellett megemlítésre került több hasonló természetű tűzhányó, mint a Róma közeli Colli Albani, a bolíviai Uturuncu, de idetartozik a Yellowstone kaldera is. Az újszerű, elgondolkodtató felvetésnek pozitív visszhangja volt.
Kiss Balázs ugyanebben a szekcióban a Csomád alatti magmakamra folyamatok rekonstruálásának eredményeit mutatta be, amelyben hangsúlyozta, hogy milyen nagy szerepe van a vulkáni kőzetek ásványainak, ezen belül különösen az amfibol vizsgálatának. Az ásvány megjelenés és kémiai összetétel adatok birtokában következtetni lehet a vulkánkitörést elindító okokra, a magmakamrában fennálló hőmérsékletre és a magmatározó mélységére is.
Lukács Réka a frissen publikált tudományos eredményeit mutatta be. A Kárpát-Pannon térség 14-16 millió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitöréseinek idejét a kőzetekben lévő cirkon ásvány nagy felbontású U-Pb kormeghatározási vizsgálattal adta meg, ami mellett elemezte a cirkon kristályok nyomelem összetételét is. Ez utóbbi adatok alapján következtetni lehetett arra, hogy akár egymás mellett, egy időben is létezhettek kiterjedt magmatározók, amelyek több vulkánkitörést is tápláltak.
Batki Anikó szintén frissen publikált, valamint még megjelenés előtt álló tudományos eredményeket mutatott be poszterjén. A ditrói alkáli magmás masszívum az egyik legbonyolultabb egykori magmatározó rendszer, amelyben nagyon sokféle kőzettípus található meg. Igaz detektívmunka annak kibogozása, hogy ezek milyen módon keletkeztek, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen hőmérsékleten és nyomáson keletkeztek. Anikó az egyik gyakran előforduló ásvány, a monoklin rendszerű piroxének nyomelem tartalma alapján rekonstruálta az egykori eseményeket.
A konferencia előtt egy teljes napos workshop volt, amin a lézer-ablációs ICP-MS technika egy alkalmazása került terítékre Teresa Ubide vezetésével. A workshopon Réka, Balázs és Anikó is részt vett, akiknek volt már tapasztalatuk e módszer alkalmazásában. A konferencia után egy meglehetősen esős napon látogattunk el az UNESCO világörökség listán lévő Óriás útja helyszínre, ami egy közel 60 millió éves lávasorozatot tár fel.
A konferencián lehetőség volt szakmai megbeszélésekre és együttműködési lehetőségek körvonalazására is