Az MTA-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport legújabb tanulmánya a Geoheritage szakfolyóiratban jelent meg. Ebben áttekintik a hazai vulkánturisztikai eredményeket, elsőként adnak számszerűsített értékelést a hazai vulkáni természeti értékek turisztikai potenciáljáról, és egy új kezdeményezést mutatnak be: a Pannon Vulkán út tervét.
A vulkanológiai kutatások elsőrendű célja megismerni a tűzhányók működését, ami segíti a vulkáni veszély előrejelzést. Újabban, azonban további, társadalmilag fontos alkalmazási területek nyílnak a vulkanológusok számára, mint például a megszerzett ismeretek turisztikai felhasználása. A tematikus turizmus, ezen belül a geoturizmus szerte a világon egyre jobban erősödik. A nemzetközi vulkanológiai társaságon (IAVCEI = International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior) belül tavaly alakult meg a vulkáni természeti értékekkel, a vulkánturizmussal foglalkozó albizottság, amelyben a kutatócsoport számos munkatársa játszik aktív szerepet.
Térségünk vulkánturisztikai potenciáljáról 2014-ben jelent meg Harangi Szabolcs könyvfejezete a Volcanic Tourist Destinations c. könyvben, majd tavaly Szepesi János és Ésik Zsuzsanna mutatta be a tokaji Megyer-hegy természeti értékeit. Az MTA-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport új tanulmánya a Geoheritage c. szakfolyóiratban most jelent meg és iránta máris nagy az érdeklődés. „A szakterület vezető folyóiratában lehetőségünk volt bemutatni, milyen eredményeket értünk el a vulkánturizmus terén, ami lehetőségeket ad egyes térségek gazdasági fellendítésében is. Továbbá, erre alapozva ismertettük a korábban már nemzetközi konferenciákon felvetett Pannon Vulkán út tervét.” – mondta el Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője.
A geológiai, ezen belül vulkanológiai természeti értékek turisztikai piacra való bevezetése azonban megkívánja, hogy számszerűsítve is elemezzük fontosságukat és lehetőségeiket. „Első lépésben az UNESCO Világörökség listán lévő Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék vulkanológiai látványosságait vettük sorra. Ez önmagában is nagy kihívást jelent, hiszen egy jól ismert turisztikai „brand”-del rendelkező területen keresünk újabb hívogató eszközt.” – magyarázza Szepesi János, a tanulmány vezető szerzője. „Ehhez hazánkban elsőként mértük fel egy nemzetközi szinten is eredményesen alkalmazott módszerrel, hogy milyen erősségei és lehetőségei vannak a térségben lévő vulkáni természeti hagyatéknak”. Ez a felmérés a tokaji térségben tovább folytatódik Ésik Zsuzsanna doktori kutatásában.
A kutatócsoport a jövőben hasonló módszerrel értékeli a tervezett Pannon Vulkán út további helyszíneit, megállóhelyeit, hogy a tematikus útvonalat megalapozottan tudja bevezetni a hazai turisztikai palettára. „A vulkán út ötlet iránt nemzetközileg is nagy az érdeklődés és reméljük akár egy teljes Európát átszelő, inaktív, szunnyadó és aktív tűzhányókat összekötő egyedi vulkán út álma is megvalósulhat!” – teszi hozzá Harangi.
A tanulmány már olvasható a Geoheritage szakfolyóirat online felületén: http://link.springer.com/article/10.1007/s12371-016-0205-0
Szepesi, J.; Harangi, Sz.; Ésik, Zs.; Novák, J.T.; Lukács, R.; Soós, I.: Volcanic geoheritage and geotourism perspectives in Hungary: a case of an UNESCO World Heritage Site, Tokaj Wine Region Historic Cultural Landscape, Hungary. - Geoheritage pp. 1-21., doi:10.1007/s12371-016-0205-0
további információk: Harangi Szabolcs
e-mail: szabolcs.harangi [at] geology.elte.hu
tel: +36-20-9340440