Hogyan keletkeztek térségünk bazalt vulkánjai, mikor és miért jöttek létre és miért pont ott helyezkednek el, lehet-e még folytatása e vulkáni működésnek? Ezekre a kérdésekre is válaszol és ad egy új modellt az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport Harangi Szabolcs vezetésével írt és az International Journal of Earth Sciences legfrissebb számában megjelent tudományos közlemény.
2015. november 16. és 20. között rendezték meg Lanzarote szigetén a második Volcandpark konferenciát, amit a nemzetközi vulkanológiai társaság (IAVCEI) idén nyáron megalakult Commission on Volcano Geoheritage and Protected Volcanic Landscapes bizottsága (https://vhub.org/groups/iavcei_vgpl) szervezett. Ezen a helyi, spanyol szakemberek után hazánknak volt a legnagyobb küldöttsége. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport szakemberei 4 előadást tartottak, amelyek nem csak a hazai vulkánturisztikai potenciált mutatták be, de jövőbeli perspektívát is adtak a vulkáni értékeken alapuló turizmus fejlesztésnek.
Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja az elmúlt években jelentős kutatási eredményeket tett közzé a Csomád vulkáni működésének és jelenlegi állapotának jobb megértéséhez. Most egy sikeres OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázat révén egy új kutatást indítanak neves külföldi társkutatók részvételével. Ennek célja, hogy a Csomád további részletes vizsgálata alapján jobban megértsék a hosszú ideig szunnyadó tűzhányók természetét és felújulásuk lehetőségét.
2011-ben jelent meg a könyv első kiadása, ami bő egy év alatt elfogyott. A GeoLitera könykiadó gondozásában most jelent meg a könyv javított és egy új fejezettel bővített, második kiadása 480 oldalon.
Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja, majd az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kezdetektől részt vett a Kutatók éjszakája rendezvényen és a vulkáni működés színes világát bemutató Vulkán Nap mindig egyik kiemelt, nagy figyelmet kapó programja volt.
Idén már második alkalommal ünnepelhettünk, mivel kutatócsoportunkból Kiss Balázs után Jankovics M. Éva is sikeresen védte meg PhD disszertációját és kapott PhD fokozatot
Az elmúlt 3 hónapban 3 nagy szakmai konferencián vettek részt munkatársaink, ahol több mint 25 előadás, illetve poszter bemutatóban tették közre legfrissebb kutatási eredményeket.
Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának kiemelt, csomádi kutatása ismét egy fontos mérföldkőhöz érkezett. Egy januárban megjelent tanulmányukban geofizikai és kőzettani adatok alapján mutatták ki, hogy a térség legfiatalabb vulkánja alatt még van olvadékot is tartalmazó magmás test. Most ismét a vulkanológia egyik vezető szakmai folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research publikálta tanulmányukat, amelyben egy újszerű kormeghatározási módszerrel pontosan megadják mikor voltak a vulkáni kitörések és milyen hosszú lehet az élettartama a vulkán alatti magmatározónak. Mindezek alapján újabb tudományos érv szól a mellett, hogy a jelenleg látszólag inaktív tűzhányó felébredésének, az újabb vulkánkitörésnek az esélye megvan. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bizonyosan lesz újabb vulkánkitörés, de a lehetőség erre fennáll! A friss kutatási eredmények alapvetően módosítják a tűzhányó korábbi vulkáni működési idejéről alkotott nézeteket, a szerzők rámutatnak arra, hogy a Csomád jóval fiatalabb vulkán, mint ahogy azt eddig gondolták!
Kis vulkán egyszerű történet? Sokan ezt gondolják, azonban Jankovics M. Éva és munkatársainak friss publikációja arra ad példát, hogy amennyiben a hagyományos teljes kőzet összetétel elemzéssel szemben mélyebben belenézünk a kőzetbe, és az ásványok megjelenését (szövetét és zónás felépítését) és kémiai összetételét értékeljük, akkor a vulkáni működést megelőző magmás fejlődéstörténet jóval nagyobb részletességgel rekonstruálható, és ezáltal az is kimutatható, hogy akár egy kis térfogatú vulkán esetében is bonyolult folyamatok játszódhatnak le a mélybeli magmás rendszerben. A friss kutatási eredményeket a vulkanológia egyik vezető szakmai folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research jelentette meg.