10 éve csatlakozott kutatócsoportunkhoz, először a Csomád dácitjaiban lévő felzikus kristályegyüttest vizsgálta TDK munka keretében, majd a geokronológia irányába fordult. Soha jobbkor, mert néhány évvel korábban Dunkl Istvánnal elkezdtünk egy újszerű kormeghatározási módszerrel foglalkozni, hogy megkapjuk a Csomád vulkánkitöréseinek idejét.
De kellett egy motivált fiatal hallgató, aki a nagy figyelmet igénylő méréseket és a kapcsolódó bonyolult adat kiértékelést elvégezze. A kőzetekből ki kellett nyerni a hajszál átmérőjéhez hasonló nagyságú cirkon kristályokat, majd jöttek a He mérések! 2014-ben a diplomadolgozatában már megjelentek az első eredmények, majd következett a doktori munka, amelyben István mellett Réka Lukács is segítette a kutatást, a korrekcióhoz nélkülözhetetlen U-Th és U-Pb in situ mérések elvégzésével és sok-sok hasznos tanáccsal. Az eltökélt, szorgalmas munka, a kiváló csapatszellem meghozta a gyümölcsét. Az eredmények figyelemfelkeltő tanulmányokban jelentek meg, a Földtani Közlönyben a módszertani alapokról, amelyek az első, 2015-ös tanulmányunkkal együtt átfogó képet adnak nem csak a Csomád vulkáni kitöréseinek idejéről, hanem a szunnyadási időszakok hosszáról is. Az eredmények mögött azonban kemény munka húzódott meg, a terepmunkától kezdve a labormunkán keresztül a kiértékelésig. A kutatás mellett pedig ott volt még a tudománynépszerűsítés! Az ismeretterjesztő előadások kicsiknek és nagyoknak, ahol szintén maximálisan számítani lehetett rá! E hosszú út megkoronázása volt a tegnapi esemény, ahol megvédhette PhD dolgozatát és amit a bírálók (Pécskay Zoltán és Jan Lindsey), valamint a bíráló bizottság egyhangúan a legmagasabb fokozatra értékelt, azaz summa cum laude! Köszönet ezért Rékának és Istvánnak is és...
Gratulálok Kata Molnár! Fantasztikus út volt, mindig számíthattunk Rád!