Vígh, Cs., Király, E., Török, K., Harangi, Sz., Szepesi, J.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 173-174.
Habár a gránát előfordulása a Tokaj-hegység tufáiban szűk szakmai berkekben ismert volt, a Kis-
Sertés-hegyi előfordulás felfedezése és első vizsgálati eredményei kuriózumnak számított az
ásványokkal foglalkozó gyűjtők és szakemberek körében (Kupi 2010, Fehér 2010, Horváth 2012). Az
almandin kristályok a riolitban benn-nőve fordulnak elő, többségében torzultak, a legnagyobb
kristályok mérete eléri a 1,5 cm-t. A gránátok környezetében a riolit üregeit kvarc, tridimit, heulandit
tölti ki, és limonitos bekérgezés figyelhető meg. A befogadó riolit lemezes megjelenését az üveges és
devitrifikálódott sávok váltakozása adja. A kőzetben fenokristályok mennyisége a környező
riolitokhoz hasonlóan csekély, amely szinte kizárólag plagioklász, alárendelten bitotit. Az
erőteljesebben devitrifikálódott riolit változatokban a szferolitok magját radiálisan összenőtt kvarc és
káliföldpát alkotja, peremükön gyakran zeolit figyelhető meg.
Jelen munkában a Regéc környéki riolit gránátjának részletesebb geokémiai vizsgálatát végezzük
el, tekintettel a gránát és befogadó kőzet kapcsolatára. A lelőhelyről származó gránát mintákon
petrográfiai szöveti vizsgálatokat, pásztázó elektronmikroszkópos (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tsz.)
vizsgálatot, elektronmikroszondás főelem méréseket (GZG, Göttingeni Egyetem), valamint profil
menti nyomelem méréseket végeztünk lézerablációs ICP-MS műszerrel (MBFSZ).
Sertés-hegyi előfordulás felfedezése és első vizsgálati eredményei kuriózumnak számított az
ásványokkal foglalkozó gyűjtők és szakemberek körében (Kupi 2010, Fehér 2010, Horváth 2012). Az
almandin kristályok a riolitban benn-nőve fordulnak elő, többségében torzultak, a legnagyobb
kristályok mérete eléri a 1,5 cm-t. A gránátok környezetében a riolit üregeit kvarc, tridimit, heulandit
tölti ki, és limonitos bekérgezés figyelhető meg. A befogadó riolit lemezes megjelenését az üveges és
devitrifikálódott sávok váltakozása adja. A kőzetben fenokristályok mennyisége a környező
riolitokhoz hasonlóan csekély, amely szinte kizárólag plagioklász, alárendelten bitotit. Az
erőteljesebben devitrifikálódott riolit változatokban a szferolitok magját radiálisan összenőtt kvarc és
káliföldpát alkotja, peremükön gyakran zeolit figyelhető meg.
Jelen munkában a Regéc környéki riolit gránátjának részletesebb geokémiai vizsgálatát végezzük
el, tekintettel a gránát és befogadó kőzet kapcsolatára. A lelőhelyről származó gránát mintákon
petrográfiai szöveti vizsgálatokat, pásztázó elektronmikroszkópos (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tsz.)
vizsgálatot, elektronmikroszondás főelem méréseket (GZG, Göttingeni Egyetem), valamint profil
menti nyomelem méréseket végeztünk lézerablációs ICP-MS műszerrel (MBFSZ).