és a történet folytatódik! Újabb tanulmányunk jelent meg Boglárka-Mercedesz Kis vezetésével, mégpedig a neves G3, azaz Geochemistry, Geophysics, Geosystems szakfolyóiratban!
Hosszú út vezetett idáig, Bogi hihetetlen kitartással terepezett, vette a mintákat, elemzett (ehhez nagy segítséget adott a Debreceni MTA ATOMKI ICER tudományos projektje is) kapcsolatokat épített és hitte, hogy a tudományos eredmények egy neves lapban jelenhetnek majd meg. Aztán jött az adatértelmezés hosszú folyamata, az olasz Antonio Caracusival együtt értékeltük, értelmeztük az eredményeket, vitattuk meg a lehetséges következtetéseket. Nem egyszer újra és újra elő kellett venni modelleket, hosszú skype beszélgetések folytak, újra számolni és megtalálni az adatokra legjobban illeszthető magyarázatot, de mindez meghozta a gyümölcsét és úgy vélem egy kiforrott anyagot tudtunk megjelentetni! Egy újabb adalékot ahhoz, hogy miképpen jellemezhető egy látszólag inaktív tűzhányó, honnan származik a Csomád térségében feltörő szén-dioxid gáz!
A tanulmány két legfontosabb eredménye az, hogy a szén-dioxid gázok izotóp (hélium és szén izotóparányok) összetétel adatai egy markáns magmás komponenst jeleznek, azaz úgy véljük, hogy a gázok jelentős részt egy mélybeli, vélhetően a földkéreg alsó részén elhelyezkedő bazaltos magmás testből származnak. A másik fontos következtetés, hogy az izotópösszetétel arra utal, hogy az elsődleges magma litoszféra-földköpeny részleges olvadása során jött létre. A hélium izotóparányok kisebbek, mint a földköpenyé, ez hasonló ahhoz, amit az olasz vulkáni területek esetében is tapasztalható és azzal magyarázható, hogy a magma földköpenybeli forrásterületét olyan fluidumok járták át, amelyek egy egykori kőzetlemez alábukás során mélybe szállított karbonátos üledékekből szabadultak fel.
Mit jelentenek ezek az eredmények? Összhangban vannak azzal, hogy bár a Csomád látszólag inaktív, alatta azonban még van egy magmatározó rendszer, amelynek alsó részéből gázok szabadulnak ki. Fontos megjegyezni, hogy ez NEM jelenti azt, hogy a Csomád kitörne, ilyen jel egyelőre nincsen (a szén-dioxid gázok összetételét folyamatosan monitorizáljuk, úgy véljük a kapott eredmények jelezhetik a magmás rendszerben történt esetleges változásokat)! Azonban továbbra is azt mondhatjuk, hogy ennek lehetősége nem zárható ki. Nem zárható ki, mint ahogy más vulkánok esetében sem, azaz ez akár egy természetes állapot is lehet. Ami azonban lényeges és amit ezzel az új tanulmánnyal is hangsúlyozni tudunk, hogy nem csak a folyamatosan aktív vulkánokra kell odafigyelni, hanem a hosszan szunnyadókra is, mert ezek alatt is lehet olyan magmatározó, amiben adott esetben kitörésre fizikailag alkalmas magma jöhet létre!
Sok ilyen hosszan szunnyadó vulkán van a Földön, amelyekről nem sokan gondolnák, hogy még életre kelhetnek és ez adja veszéylüket. A lehetőség - még ha valószínűsége jelenlegi tudásunk szerint kicsi is - egy kitörésre azonban megvan és ezért jobb ha ezekre a vulkánokra is nagyobb figyelem fordul, mert egy esetleges kitörés felkészületlenül érheti a környező lakosságot. Fontos tehát megérteni, hogyan változik egy látszólag inaktív tűzhányó aktívvá. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportnak ez az egyik fontos kutatási témája és ez a tanulmány is ehhez a megismeréshez járul hozzá!
Gratulálok Bogi, csak így tovább!