Ez a nagy földrengés annyiban nem meglepetés, hogy Horvátország e része (is) szeizmikusan aktív, köszönhetően annak, hogy az Adriai mikrolemez délnyugat felől ütközik az eurázsiai kőzetlemezzel. Ez az esemény már jóval korábban elindult, amikor a dinári térség alatt kőzetlemez alábukás történt, majd ezt követően már kontinens-kontinens ütközés (kollízió) zajlott és zajlik. A kompressziós feszültségtérben a kőzettestek egyik reagálási formája az oldalelmozdulásos tektonika, azaz strike-slip vető menti elmozdulás. Ez történt most is.
A mostani nagy földrengés egyik tudományos érdekessége, hogy jó száz évvel követi az úgynevezett Kupa-völgyi földrengést, ami alapján Andrija Mohorovicic levezette azt a következtetést, hogy a földkéreg alsó határa szeizmikusan jól elkülönül a földköpenytől, mivel a jelentős sűrűségkülönbség miatt megugrik a földrengés hullám sebesség... Ennek nyomán nevezik a földkéreg-földköpeny szeizmikus határt Mohorovicic, vagy rövidebben Moho felületnek.
Alább horvát szakemberek egy 2009-es tanulmányából egy ábra, ami mutatja, hogy Horvátország északi-északnyugati része mennyire aktív földrengések terén (nagyon..; a körök nagysága mutatja a rengések magnitúdóját, a legnagyobb körök M=6 nagyságú földrengéseket jeleznek. A térképen 567 és 2007 közötti földrengések szerepelnek.). E terület déli részén pattant ki a mostani földrengés. Megjegyzem e tanulmányban is jelezték a horvát kollégák, hogy egy M>6 erősségű földrengés bármikor történhet e térségben...
Szóval van sok tudományos érdekesség e földrengés kapcsán.