Szemerédi, M., Varga, A., Lukács, R., Dunkl, I., Seghedi, I., Tatu, M., Pál-Molnár, E., Harangi, Sz.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 161-162.
A Tisia (Tiszai-főegység) területéről mind Magyarországról, mind Romániából ismertek permi,
döntően szilíciumgazdag vulkáni kőzetek, amelyek felszínen a Nyugati-Mecsekben és az Erdélyiszigethegységben
fordulnak elő. A 19. század nyersanyagkutató fúrásai alapján számos felszín alatti
elterjedési terület is elkülöníthetővé vált, amelyek a Dél-Dunántúlon a Nyugati-Mecsek, a
Máriakéménd–Báta közötti terület és a Villányi-hegység északi előtere, míg az Alföldön a kelebiai
terület, illetve a Battonya–Pusztaföldvári-hát. A hazai rétegtan az említett permi vulkanitokat
egységesen a Gyűrűfűi Riolit Formációba sorolja. E kőzetek korábbi petrográfiai és geokémiai
vizsgálata, valamint radiometrikus (K-Ar) kormérései az archív nyersanyagkutatási jelentésekhez
kapcsolódtak, így azok modern szemléletű újraértelmezése elengedhetetlen. A hazai reambuláció
mellett kutatásunk további fontos része a permi vulkanitok lokális és regionális korrelációja.
Tanulmányunkban az elmúlt néhány év petrográfiai, geokémiai és cirkon geokronológiai eredményeit,
valamint a Tiszai-főegységen belüli korrelációhoz kapcsolódó új ismereteket közöljük.
döntően szilíciumgazdag vulkáni kőzetek, amelyek felszínen a Nyugati-Mecsekben és az Erdélyiszigethegységben
fordulnak elő. A 19. század nyersanyagkutató fúrásai alapján számos felszín alatti
elterjedési terület is elkülöníthetővé vált, amelyek a Dél-Dunántúlon a Nyugati-Mecsek, a
Máriakéménd–Báta közötti terület és a Villányi-hegység északi előtere, míg az Alföldön a kelebiai
terület, illetve a Battonya–Pusztaföldvári-hát. A hazai rétegtan az említett permi vulkanitokat
egységesen a Gyűrűfűi Riolit Formációba sorolja. E kőzetek korábbi petrográfiai és geokémiai
vizsgálata, valamint radiometrikus (K-Ar) kormérései az archív nyersanyagkutatási jelentésekhez
kapcsolódtak, így azok modern szemléletű újraértelmezése elengedhetetlen. A hazai reambuláció
mellett kutatásunk további fontos része a permi vulkanitok lokális és regionális korrelációja.
Tanulmányunkban az elmúlt néhány év petrográfiai, geokémiai és cirkon geokronológiai eredményeit,
valamint a Tiszai-főegységen belüli korrelációhoz kapcsolódó új ismereteket közöljük.