A Bálványos és Nagy-Hegyes lávadómok kőzeteinek petrográfiai és geokémiai összehasonlító vizsgálata

Mészáros, K., Lukács, R., Harangi, Sz., Kronz, A.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 121-122.
A Kárpát-Pannon térség utolsó vulkánkitörésének is helyet adó székelyföldi Csomád lávadóm
mező jelenleg is potenciálisan aktív vulkáni területnek tekinthető, az egykori vulkánkitörésekhez
vezető folyamatok megismerése ezért aktív kutatások tárgya. Legfiatalabb vulkánja, a Csomád, elmúlt
150 ezer éves kitörési fázisának kőzetanyagából számos adat és publikáció született, azonban a
korábbi, egyedi lávadómépítő vulkáni működés kevésbé ismert. A legfrissebb koradatok (Molnár et al.
2018) alapján az egyes lávadómok felépülése több tízezer, olykor több, mint százezer év időközökkel
történt.
A jelen munka során vizsgált Nagy-hegyes lávadóm 842 +/- 53 ka éve, míg a Bálványos
583 +/- 30 ka éve épült fel. A két lávadóm kevesebb, mint 5 kilométer távolságra van egymástól,
képződésük között majdnem 300 ka év különbség van. A kőzeteikben azonban mégis találhatóak
azonos keletkezési korú cirkon ásványok, ami arra utal, hogy a két vulkáni centrum alatt egy időben is
létezett aktív magmakamra. A teljes kőzet kémiai összetétel adatok (Molnár et al. 2018) szerint a
Bálványos szilíciumban gazdagabb összetételű, mint a Nagy-Hegyes, valamint a rendelkezésre álló
Fe-Ti-oxid termometria eredmények alapján feltételezhető, hogy a Nagy-Hegyes kitörés előtti
magmakamrája magasabb (≥ 50 °C) hőmérsékletű lehetett.
A jelen kutatás egyik fő célja a két lávadóm közötti kőzettani és petrogenetikai különbségek és
hasonlóságok értelmezése, mely hozzájárulhat a Csomád korai kitörési időszakának részletesebb
ismeretéhez.