Mészáros, K., Lukács, R., Harangi, Sz., Kronz, A.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 121-122.
A Kárpát-Pannon térség utolsó vulkánkitörésének is helyet adó székelyföldi Csomád lávadóm
mező jelenleg is potenciálisan aktív vulkáni területnek tekinthető, az egykori vulkánkitörésekhez
vezető folyamatok megismerése ezért aktív kutatások tárgya. Legfiatalabb vulkánja, a Csomád, elmúlt
150 ezer éves kitörési fázisának kőzetanyagából számos adat és publikáció született, azonban a
korábbi, egyedi lávadómépítő vulkáni működés kevésbé ismert. A legfrissebb koradatok (Molnár et al.
2018) alapján az egyes lávadómok felépülése több tízezer, olykor több, mint százezer év időközökkel
történt.
A jelen munka során vizsgált Nagy-hegyes lávadóm 842 +/- 53 ka éve, míg a Bálványos
583 +/- 30 ka éve épült fel. A két lávadóm kevesebb, mint 5 kilométer távolságra van egymástól,
képződésük között majdnem 300 ka év különbség van. A kőzeteikben azonban mégis találhatóak
azonos keletkezési korú cirkon ásványok, ami arra utal, hogy a két vulkáni centrum alatt egy időben is
létezett aktív magmakamra. A teljes kőzet kémiai összetétel adatok (Molnár et al. 2018) szerint a
Bálványos szilíciumban gazdagabb összetételű, mint a Nagy-Hegyes, valamint a rendelkezésre álló
Fe-Ti-oxid termometria eredmények alapján feltételezhető, hogy a Nagy-Hegyes kitörés előtti
magmakamrája magasabb (≥ 50 °C) hőmérsékletű lehetett.
A jelen kutatás egyik fő célja a két lávadóm közötti kőzettani és petrogenetikai különbségek és
hasonlóságok értelmezése, mely hozzájárulhat a Csomád korai kitörési időszakának részletesebb
ismeretéhez.
mező jelenleg is potenciálisan aktív vulkáni területnek tekinthető, az egykori vulkánkitörésekhez
vezető folyamatok megismerése ezért aktív kutatások tárgya. Legfiatalabb vulkánja, a Csomád, elmúlt
150 ezer éves kitörési fázisának kőzetanyagából számos adat és publikáció született, azonban a
korábbi, egyedi lávadómépítő vulkáni működés kevésbé ismert. A legfrissebb koradatok (Molnár et al.
2018) alapján az egyes lávadómok felépülése több tízezer, olykor több, mint százezer év időközökkel
történt.
A jelen munka során vizsgált Nagy-hegyes lávadóm 842 +/- 53 ka éve, míg a Bálványos
583 +/- 30 ka éve épült fel. A két lávadóm kevesebb, mint 5 kilométer távolságra van egymástól,
képződésük között majdnem 300 ka év különbség van. A kőzeteikben azonban mégis találhatóak
azonos keletkezési korú cirkon ásványok, ami arra utal, hogy a két vulkáni centrum alatt egy időben is
létezett aktív magmakamra. A teljes kőzet kémiai összetétel adatok (Molnár et al. 2018) szerint a
Bálványos szilíciumban gazdagabb összetételű, mint a Nagy-Hegyes, valamint a rendelkezésre álló
Fe-Ti-oxid termometria eredmények alapján feltételezhető, hogy a Nagy-Hegyes kitörés előtti
magmakamrája magasabb (≥ 50 °C) hőmérsékletű lehetett.
A jelen kutatás egyik fő célja a két lávadóm közötti kőzettani és petrogenetikai különbségek és
hasonlóságok értelmezése, mely hozzájárulhat a Csomád korai kitörési időszakának részletesebb
ismeretéhez.