A csomádi mofettagázok geokémiai vizsgálata

Kis, B., M., Harangi, Sz., Palcsu, L., Ionescu, A., Baciu, C.,
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 87-88.
A Csomád hegység a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat legfiatalabb lávadómkomplexuma
(legutolsó kitörés kora 32 ka, Harangi et al., 2010). A legfrissebb magnetotellurikai és
kőzettani kutatások szerint (Harangi et al. 2015), a vulkán alatt 7-20 km mélységben valószínűsíthető
olvadéktartalmú magmás test, amely könnyen remobilizálódható friss magma utánpótlódása esetén. A
mélyben zajló aktív folyamatokra utalnak a Csomád térségében fellelhető termálvizek, a széndioxidban,
kén-hidrogénben, metánban gazdag kigőzölgések, valamint a közelben található Vrancea
szeizmikus zóna is. A Keleti-Kárpátok ásványvizeiről és mofettáiról számos, inkább leíró jellegű
illetve gyógyászati munka született. Ami a kigőzölgő gázok mennyiségét, fluxusát illetve geokémiáját
illeti a Csomád környezetében csak kevés tudományos munka született. Jelen dolgozatunkban a
Csomád és környezetében feláramló gázok mennyiségéről, a gázok szén-dioxid valamint nemesgáz
összetételéről számolunk be.