A kezdetektől, azaz augusztus 16-tól követjük szorosan a Bárdarbunga - Dyngjujökull, először földrengéses, majd augusztus 29-én immár hasadékvulkáni eseménysort. A Tűzhányó blogban szakmailag hiteles, rendszeres tájékoztatást adunk a történésekről: http://tuzhanyo.blogspot.hu/2014/08/bardarbunga-ujabb-izlandi-vulkan.ht…, a Tűzhányó blog Facebook oldalán (https://www.facebook.com/groups/145011098877289/) pedig szinte percről percre kommentáljuk a folyamatokat!
Fotó: Rob Green
Magyarázataink megjelentek az Origo.hu híradásaiban:
http://www.origo.hu/tudomany/20140822-meg-nem-tort-ki-az-izlandi-vulkan…
http://www.origo.hu/tudomany/20140825-egyelore-nem-tort-ki-a-bardarbung…
http://www.origo.hu/tudomany/20140829-bardarbunga-vulkan-egyelore-csend…
a Népszabadság hasábjain és webportálján:
http://nol.hu/tud-tech/robbanhat-a-bardarbunga-1482723
http://nol.hu/tud-tech/izlandon-kitort-a-vulkan-1483029
http://nol.hu/tud-tech/kialudt-az-izlandi-vulkan-1483311
http://nol.hu/tud-tech/ket-napot-pihent-majd-ujra-kitort-az-izlandi-vul…
MTI riport és annak megjelenése:
http://hvg.hu/instant_tudomany/20140829_Kitort_a_Bardarbunga_vulkan_na_…
http://vs.hu/magyar-szakerto-sem-tudja-mi-lesz-bardarbunga-kitorese-uta…
http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-662615
http://www.hirado.hu/2014/08/30/magyar-szakerto-nehez-megjosolni-mikent…
stb...
a Metropol újság 2014. szeptember 1-i számában (11. oldal):
http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/1223981-nem-zarhato-ki-egy-heves-…
és hosszabb nyilatkozatot adtunk a Kossuth rádió Közelről műsorában is:
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2014-08-27
16:10-től kezdődően
2014. szeptember 1-én a jelenlegi vulkáni eseményekkel kapcsolatban az alábbi közleményt adjuk k:
Izland déli részén augusztus 16-án kezdődtek el a földrengések a Vatnajökull jégtakarója alatt fekvő Bárdarbunga vulkán környezetében. Azóta szakadatlanul reng a föld és már több mint 13000 földrengést regisztráltak. A rengések fészekmélysége egyre inkább északkelet, majd észak felé vándorolt és jelenleg a gleccsertakaró északi nyúlványától (Dyngjujökull) a Holuhraun lávamezőig húzódó hasadékzónában összpontosulnak. Mindeközben jelentős nagyságú (M>4) rengések pattannak ki rendszeresen a Bárdarbunga vulkán alól. Az elmúlt napokban egyre több földrengés történik az északabbra fekvő Askja vulkáni központ körül is. A földrengéseket jelentős oldalirányú elmozdulások kísérik, ami jelenleg már meghaladja a fél métert. Mindez összhangban van azzal az értelmezéssel, miszerint az Izlandot átszelő két nagy kőzetlemez, az Észak-Amerikai és az Eurázsiai kőzetlemez szétsodródása zajlik, aminek következtében a földkéregben hasadékok, repedések nyílnak fel, amibe bazaltos magma nyomul.
A mélyben zajló tektonikai eseményeknek augusztus 28-án már felszínen is látható jelei voltak. A Vatnajökull gleccseren felfedezett repedések alapján úgy tűnik, hogy kisebb jég alatti kitörések történhettek, e mellett felszíni repedések jelentek meg a gleccsertakarótól északra lévő Holuhraun lávamezőn is. Egy nappal később kisebb hasadékvulkáni működés kezdődött, ami csupán 3-4 órán keresztül tartott. A rövid szünet után vasárnap reggel újult fel a hasadékvulkáni kitörés. A másfél-két kilométer hosszú hasadékból 50-70 méter magas lávaszökőkutak csaptak fel, ami egy hosszú lávafüggönnyé állt össze. A kiömlő láva 3 óra alatt 3 km távolságba jutott el. Számítások szerint ez másodpercenként közel 1000 köbméter magma felszínre jutását jelenti, ami a vulkáni működést jelentékennyé teszi, hiszen ez az intenzitás meghaladja az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése során tapasztalt kitörési rátát. A vulkáni működés jelenleg is zajlik.
A mostani helyzetet tekintve elmondható, hogy a vulkáni működés a előrejelzéseknek megfelelően alakul. A vulkáni működés akár hetekig, hónapokig is eltarthat és kisebb szünetekkel akár évekig is folytatódhat. A földrengések mindeközben folytatódnak jelezve azt, hogy a kőzetlemez mozgások további tágulással járnak, és ez elősegíti további magmatömegek feláramlását. A jelenlegi hasadékvulkáni kitörések mellett kis valószínűséggel azonban elképzelhetők hevesebb robbanásos kitörések is. A Bárdarbunga alatti kőzettestek a jelentős földrengések következtében egyre gyengülnek és adott esetben nem zárható ki itt egy komolyabb robbanásos kitörés. A feltörő magmának azonban 400-600 méter vastag jégtakarót kell felolvasztania mielőtt a felszínre ér. Ez hatalmas jökulhlauppal, jeges-iszapos áradással járhat. Adott esetben egy nagy robbanásos kitörés esetében a 2010-es eseményekhez hasonló freatomagmás kitörés és ehhez kapcsolódó finom vulkáni hamuszemcséket tartalmazó kitörési oszlop alakulhat ki. Ennek az európai légi közlekedésre gyakorolt hatása attól függ, hogy milyen az Izland feletti szélirány. Egy másik kis valószínűségű, de nem kizárható esemény, hogy az Askja vulkáni rendszer éled fel és az Askja kalderában történik egy heves robbanásos kitörés. 1875-ben, egy a mostanihoz némileg hasonló eseménysor során, hatalmas robbanásos kitörés történt az Askja vulkánon, aminek vulkáni hamuja Skandináviáig jutott. A kitörés oka friss bazaltos magma és a vulkán alatt lévő korábbi riolitos magmakása keveredése volt, aminek most is fennáll a lehetősége.
A jelenlegi vulkáni működés nem veszélyezteti a környezetet és nem okoz gondot a légi közlekedésben. Számottevő környezeti hatása lehet azonban egy hosszú ideig elhúzódó lávaöntő kitörésnek, amennyiben nagy mennyiségű bazaltos magma kerül a felszínre, amihez jelentékeny kéndioxid gázkiáramlás is társul. Amennyiben akár a Bárdarbunga, akár az Askja vulkánon robbanásos kitörés következik be, az adott esetben hatással lehet az európai légi közlekedésre is (megfelelő szélirány esetében). A 2010-es események óta új szabályozást vezettek be, ami alapján elképzelhető, hogy egy Európa felé tartó vulkáni hamufelhő esetén kisebb légtérzárt rendelnek el, azonban ennek értékelése csak az adott eset alapján (pl. vulkáni hamu koncentrációjának ismerete) történhet.
A vulkáni működést a kutatócsoport továbbra is szorosan követi és ad háttérmagyarázatot és tájékoztatást.