A kutatócsoport 3 tagja két nemzetközi konferencián vett részt az elmúlt héten, ahol legfrissebb kutatási eredményeinket adtuk közre. Többek között először számoltunk be arról, hogy mikor zajlottak a vulkáni kitörések a székelyföldi Csomádon és mikor voltak az elmúlt 20 millió év legnagyobb vulkánkitörései térségünkben. Közben, folyamatosan zajlik az izlandi Holuhraun kitörés és áldozatokat szedett a japán Ontake vulkán. Milyen tanulságokat adnak ezek a jelenleg folyó vulkáni működések és miért fontos a tudományos ismeretterjesztés?
Kutatócsoportunk 3 tagja először a GeoFrankfurt2014 konferencián (http://www.geofrankfurt2014.com/) vett részt, ahol a "Rates of magmatic processes: from crystal to orogenic scale" szekcióban mutattuk be legfrissebb kutatási eredményeinket, majd a tiranai CBGA (Kárpát-Balkán Geológiai Asszociáció) konferencián (http://www.cbga2014.org/) vettünk részt, ahol a térség geológus és geofizikus szakemberei gyűltek össze.
Harangi Szabolcs a székelyföldi Csomádon végzett kutatások alapján rámutatott arra, hogy akár egy látszólag inaktív tűzhányó is felébredhet akár több tízezer éves nyugalmi időszak után is. A kulcs a tűzhányó alatt található: a kőzettani vulkanológia eszközeivel részletesen rekonstruáltuk, hogy miképpen zajlottak a magmakamra folyamatok a Csomád kitörései előtt. Ezeket az eredményeket összevetve a legfrissebb kormeghatározási adatainkkal azt a következtetést vontuk le, hogy a vulkán alatt akár több mint 100 ezer évig is létezhetett úgy egy kristályosodó magmakamra, hogy közben nem történtek vulkánkitörések. Ez utóbbiak megindítását friss, nagy hőmérsékletű magma felnyomulása okozta és ennek következtében nagyon gyorsan, akár évek-évtizedek alatt létrejött a kitörésre alkalmas magma. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben egy tűzhányó alatt van még valamennyi olvadékot tartalmazó magmás test, az hatékonyan reaktiválható és a vulkán így még potenciálisan aktívnak tekinthető. Úgy tűnik, hogy ez a helyzet jelenleg a Csomád esetében fennáll... A CBGA konferencián először mutattuk be friss cirkon kormeghatározási eredményeinket, ami szerint a vulkán működése jóval fiatalabb, mint azt korábban gondolták.
Lukács Réka a térségünkben lezajlott legnagyobb vulkánkitörések idejéről számolt be nagy pontosságú cirkon U-Pb kormeghatározási eredmények alapján. Bemutatta, hogy a kezdeti 18,2 millió évvel ezelőtti kitörések után 16-17 millió éve hatalmas robbanásos kitörések történtek, amelyek több mint 100 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot teríthettek szét a felszínen. Továbbá, vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy e vulkánkitörések előtt akár 1-1,5 millió évig létezhetett a mélyben szilíciumgazdag magmatározó. Volt időszak azonban, amikor e magmás testek teljesen megszilárdultak, de egy jó 500 ezer év után újra felújult a vulkáni működés és néhány százezer éves felszínalatti magmafejlődés után ismét nagy robbanásos kitörések voltak. A Bükk előtere kiváló lehetőséget teremt, hogy e fluktuáló vulkáni működés mozzanatait aprólékosan követhessük és ebben e téma nemzetközileg vezető szakembereivel dolgozunk együtt.
Szepesi János a Tokaji (Zempléni-) hegység riolitos lávadómjait mutatta be. A terepi vulkanológiai vizsgálatok alapján aprólékosan elemezte, hogy milyen folyamatok zajlanak egy ilyen viszkózus lávatestben a lassú hűlés során. Telkibánya környékén egy kiterjedt lávadóm mezőt rekonstruált, ami talán némiképp hasonlíthat a jelenleg erős felszínemelkedést mutató és potenciálisan jelentős vulkáni eseményre képes chilei Laguna del Maule vulkáni területre. A lávadómok egy korábbi nagy vulkánkitörés során visszamaradt beszakadásos kaldera peremén alakulhattak ki.
Mindeközben a Föld különböző helyszínein zajlanak figyelmet felkeltő vulkánkitörések. Izlandon már 1 hónapja szakadatlanul ömlik ki a láva a Holuhraun területen és mennyisége - jelenleg 0,6 köbkilométer - már az elmúlt évszázad legnagyobb izlandi vulkánkitörésévé lépteti elő. Amennyiben így folytatódik tovább, akkor Izland történelmének legnagyobb lávaöntő kitörését élhetjük jelenleg át. A vulkáni működés közvetlen megfigyelése felmérhetetlen fontosságú tapasztalatot ad a vulkanológusoknak. A legfontosabb megfigyeléseket, az események magyarázatát a Tűzhányó blog bejegyzéseiben (http://tuzhanyo.blogspot.hu/) tesszük közzé, ami mellett naprakész információkat nyújtunk a Tűzhányó blog Facebook csoportjában (https://www.facebook.com/groups/145011098877289/) is. A témában számos nyilatkozatot adtunk különböző média megkeresésekre. Két részes cikkben ismertettük a vulkáni működés hátterét az Élet és Tudomány 39. és 40. számában, A Természet Világa folyóiratban negyedévente adunk körképet a vulkáni működésekről, azok okairól.
Szeptember végén a japán Ontake vulkán kitörése kapott kiemelt figyelmet, amelynek során több mint 30 turista vesztette életét. Élesen vetődött fel a kérdés, hogy vajon valóban vannak-e olyan esetek, amikor nem jelezhető előre egy vulkánkitörés? Hogyan kell felkészülni, ha valaki egy potenciálisan aktív vulkánra megy? Ezekre a kérdésekre is válaszoltunk többek között az MTV1 Ma Reggel adásában, a Kossuth rádió Közelről műsorában, a Class FM hírblokkjában. A Tűzhányó blogban megjelent közleményünket ismét több média idézte.
Meggyőződésünk, hogy a kutatómunka mellett kiemelten fontos a tudományos ismeretterjesztés. Egyelőre nem tudjuk, hogy például Izlandon milyen irányba folyik majd a vulkáni működés, vajon a jelentős mennyiségű kibocsátott kéndioxid gáznak lesz-e hatása Európára, kell-e bármire is felkészülnünk. Fontos tudni azt is, hogy egy vulkán meglátogatása - márpedig egyre többen igyekeznek hazánkból is aktív tűzhányóhoz - nem veszélytelen és jobb előre felkészülni, mint utólag szembesülni a bajjal. Fontos ismernünk, hogyan működik a Föld, hogyan működnek a vulkánok. Nincs kétség afelől, hogy a következő években, évtizedekben is lesznek figyelem felkeltő vulkánkitörések és fel kell készülni esetlegesen tragikus kimenetelű eseményekre vagy akár globális kihatású vulkáni működésekre is. A felkészülés legfontosabb eszköze pedig a szakszerű ismeretek megkapása. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport ezért tűzte ki célul e tevékenység folytatását is és ismét nagy öröm volt számunkra, hogy a Kutatók éjszakája program keretében immár 9. alkalommal megrendezett Vulkán Nap rendezvényünket közel 200 látogató kereste fel.