Jankovics, M. É., Sági, T., Astbury, L., R., Petrelli, M., Kiss B., Nemeth, K., Ntaflos, T., Harangi, Sz.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 67-68.
A kőzetalkotó ásványfázisok szövetének, zónásságának és kémiai összetételének elemzése
kulcsfontosságú a tűzhányókat tápláló mélybeli magmás rendszerek fejlődésének megismeréséhez.
Mivel a magmás környezet, illetve annak változása az ásványok szövetében és kémiai összetételében
egyaránt tükröződik, kristálynövekedési sztratigráfiájukban nélkülözhetetlen információt őriznek a
petrogenetikai folyamatokról és az azokban résztvevő magmák összetételéről. A részletes ásványszintű
vizsgálatokkal különféle kristálypopulációkat azonosíthatunk, és feltárhatjuk az egyes kristályok,
valamint azok különböző részeinek eredetét. Ennek ellenére, az egyedi monogenetikus bazalt vulkáni
központokkal foglalkozó részletes tanulmányok általában csak teljes kőzet geokémiai vizsgálatokon
alapulnak, amelyek jelentős összetételbeli változásokat mutattak ki a rétegsorokon keresztül.
Jelen munkában egy olyan kutatási szemlélet eredményeit mutatjuk be, amely egyedülálló,
közvetlen és részletesebb betekintést nyújt ezen „egyszerű” magmás rendszerek működésébe. Az
alkalmazott szemlélet egyrészt figyelembe veszi mindazt, amit a monogenetikus vulkáni működés
jellemzőiről ismerünk, másrészt elsősorban a bazaltok részletes ásványszintű elemzésén alapul. A
sztratigráfiailag kontrollált mintavételezéssel, majd az egyes kitörési egységeket képviselő kőzetek
petrogenetikai vizsgálatával az volt a célunk, hogy megismerjük az egymást követően felszínre tört
magmacsomagok jellemzőit és fejlődéstörténetét, az egykori kitöréseket tápláló mélybeli magmás
rendszer működését és az abban lejátszódott folyamatokat.
kulcsfontosságú a tűzhányókat tápláló mélybeli magmás rendszerek fejlődésének megismeréséhez.
Mivel a magmás környezet, illetve annak változása az ásványok szövetében és kémiai összetételében
egyaránt tükröződik, kristálynövekedési sztratigráfiájukban nélkülözhetetlen információt őriznek a
petrogenetikai folyamatokról és az azokban résztvevő magmák összetételéről. A részletes ásványszintű
vizsgálatokkal különféle kristálypopulációkat azonosíthatunk, és feltárhatjuk az egyes kristályok,
valamint azok különböző részeinek eredetét. Ennek ellenére, az egyedi monogenetikus bazalt vulkáni
központokkal foglalkozó részletes tanulmányok általában csak teljes kőzet geokémiai vizsgálatokon
alapulnak, amelyek jelentős összetételbeli változásokat mutattak ki a rétegsorokon keresztül.
Jelen munkában egy olyan kutatási szemlélet eredményeit mutatjuk be, amely egyedülálló,
közvetlen és részletesebb betekintést nyújt ezen „egyszerű” magmás rendszerek működésébe. Az
alkalmazott szemlélet egyrészt figyelembe veszi mindazt, amit a monogenetikus vulkáni működés
jellemzőiről ismerünk, másrészt elsősorban a bazaltok részletes ásványszintű elemzésén alapul. A
sztratigráfiailag kontrollált mintavételezéssel, majd az egyes kitörési egységeket képviselő kőzetek
petrogenetikai vizsgálatával az volt a célunk, hogy megismerjük az egymást követően felszínre tört
magmacsomagok jellemzőit és fejlődéstörténetét, az egykori kitöréseket tápláló mélybeli magmás
rendszer működését és az abban lejátszódott folyamatokat.