A Regéc környéki riolit gránátjának geokémiai vizsgálata
Vígh, Cs., Király, E., Török, K., Harangi, Sz., Szepesi, J.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 173-174.
Habár a gránát előfordulása a Tokaj-hegység tufáiban szűk szakmai berkekben ismert volt, a Kis- Sertés-hegyi előfordulás felfedezése és első vizsgálati eredményei kuriózumnak számított az ásványokkal foglalkozó gyűjtők és szakemberek körében (Kupi 2010, Fehér 2010, Horváth 2012). Az almandin kristályok a riolitban benn-nőve fordulnak elő, többségében torzultak, a legnagyobb kristályok mérete eléri a 1,5 cm-t. A gránátok környezetében a riolit üregeit kvarc, tridimit, heulandit tölti ki, és limonitos bekérgezés figyelhető meg. A befogadó riolit lemezes megjelenését az üveges és devitrifikálódott sávok váltakozása adja. A kőzetben fenokristályok mennyisége a környező riolitokhoz hasonlóan csekély, amely szinte kizárólag plagioklász, alárendelten bitotit. Az erőteljesebben devitrifikálódott riolit változatokban a szferolitok magját radiálisan összenőtt kvarc és káliföldpát alkotja, peremükön gyakran zeolit figyelhető meg. Jelen munkában a Regéc környéki riolit gránátjának részletesebb geokémiai vizsgálatát végezzük el, tekintettel a gránát és befogadó kőzet kapcsolatára. A lelőhelyről származó gránát mintákon petrográfiai szöveti vizsgálatokat, pásztázó elektronmikroszkópos (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tsz.) vizsgálatot, elektronmikroszondás főelem méréseket (GZG, Göttingeni Egyetem), valamint profil menti nyomelem méréseket végeztünk lézerablációs ICP-MS műszerrel (MBFSZ).