Fluidum- és szilikátolvadék-zárvány vizsgálat a csomádi dácitos piroklasztitokból
Németh, B., Bali, E., Gudfinnsson, G., H., Lukács, Ré., Harangi, Sz.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 131-132.
A Kárpát-Pannon Régióban (CPR) történt legfiatalabb vulkáni működés a Kelemen-Görgény- Hargita (Călimani-Gurghiu-Harghita, CGH) vulkáni lánc délkeleti végén fekvő Csomád (Ciomadul) lávadóm területen történt. A kitörések 1 millió éve kezdődtek, a legutolsó vulkáni kitörések 30 ezer éve voltak (Molnár et al. 2018). A dominánsan K-dús dácitokat, kisebb részt shoshonitos kőzeteket eredményező aktív fázisokat hosszú nyugalmi időszakok szakították meg (Molnár et al. 2018). Az 1 millió éves időtartam alatt a kitörő magma ásványos és kémiai összetételében jelentős változás nem történt. A mafikus és felzikus jellegű kristálycsomók és az amfibol ásványkémiai adatok (Kiss et al. 2014) nyílt rendszerű, többkomponensű keveredési folyamatokra utalnak. A magmatározóban növekedő-visszaoldódó ásványfázisok olvadék- és fluidum zárványokat csapdáztak. E munkában olyan minták olvadék- és fluidzárvány vizsgálati eredményeit mutatjuk be, amelyek uralkodóan a magmás rendszer alacsony hőmérsékletű ásványfázisait tartalmazzák, ezért a kapott eredmények a hosszú életű kristálykása állapotát jellemzik.