A Bálványos és Nagy-Hegyes lávadómok kőzeteinek petrográfiai és geokémiai összehasonlító vizsgálata
Mészáros, K., Lukács, R., Harangi, Sz., Kronz, A.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 121-122.
A Kárpát-Pannon térség utolsó vulkánkitörésének is helyet adó székelyföldi Csomád lávadóm mező jelenleg is potenciálisan aktív vulkáni területnek tekinthető, az egykori vulkánkitörésekhez vezető folyamatok megismerése ezért aktív kutatások tárgya. Legfiatalabb vulkánja, a Csomád, elmúlt 150 ezer éves kitörési fázisának kőzetanyagából számos adat és publikáció született, azonban a korábbi, egyedi lávadómépítő vulkáni működés kevésbé ismert. A legfrissebb koradatok (Molnár et al. 2018) alapján az egyes lávadómok felépülése több tízezer, olykor több, mint százezer év időközökkel történt. A jelen munka során vizsgált Nagy-hegyes lávadóm 842 +/- 53 ka éve, míg a Bálványos 583 +/- 30 ka éve épült fel. A két lávadóm kevesebb, mint 5 kilométer távolságra van egymástól, képződésük között majdnem 300 ka év különbség van. A kőzeteikben azonban mégis találhatóak azonos keletkezési korú cirkon ásványok, ami arra utal, hogy a két vulkáni centrum alatt egy időben is létezett aktív magmakamra. A teljes kőzet kémiai összetétel adatok (Molnár et al. 2018) szerint a Bálványos szilíciumban gazdagabb összetételű, mint a Nagy-Hegyes, valamint a rendelkezésre álló Fe-Ti-oxid termometria eredmények alapján feltételezhető, hogy a Nagy-Hegyes kitörés előtti magmakamrája magasabb (≥ 50 °C) hőmérsékletű lehetett. A jelen kutatás egyik fő célja a két lávadóm közötti kőzettani és petrogenetikai különbségek és hasonlóságok értelmezése, mely hozzájárulhat a Csomád korai kitörési időszakának részletesebb ismeretéhez.