Kalcitos-mangán-oxidos gömbkonkréciók bükkaljai piroklasztitokban
Gál, P., Pecsmány, P., Lukács, R., Czuppon, Gy., Surányi, G., Polgár, M., Harangi, Sz.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 55-56.
Néhány Eger környéki felhagyott riolittufa kőfejtő falában (Eger, Fertő-dűlő, Egerbakta, Bátori út menti pincesor és Felső-mező) változó méretű és megjelenésű, gömb vagy cipószerű formájú konkréciók fordulnak elő. A konkréciók alapanyaga szabad szemmel nem tér el a befoglaló piroklasztittól, csak különböző mértékben cementálva vannak idegen anyagokkal. A nagyobb, 70-100 cm átmérőjű konkréciók magja kalcittal cementált, világos színű, nagyon kemény és szilánkosan törik. Ezt sokszor egy agyagásványosodott, sárgásbarna színű, mállékony, keskeny zóna szegélyezi, dendrites mangán-oxid kiválásokkal is átjárva. Erre, vagy közvetlenül a belső kemény magra egy vagy több, mangán-oxiddal kissé vagy jobban átitatott, mállékony anyagú, sötét színű peremzóna települ. A kisebb, 5-40 cm átmérőjű konkréciók könnyen morzsolhatóak, fekete-barna mangán-oxidos és átalakulatlan piroklasztitos zónák ritmikus váltakozásából épülnek fel, és csak ritkán rendelkeznek kalcittal cementált maggal. Olykor megfigyelhető két-három, vagy több konkréció összenövése. Nem szokványos, hogy piroklasztitban fejlődjenek ki ilyen konkréciók, amelyekre se hazai, se nemzetközi analógiákat nem sikerült találnunk. A kialakulásuk nyomozására terepen méret-alak-eloszlási vizsgálatokat végeztünk, továbbá két különböző típusú, az egri fertő-dűlői előfordulásból származó konkréción részletes ásványtani-petrográfiai-geokémiai vizsgáltra került sor, illetve több feltárásban is megmintázott kalcitos konkréciókon szén és oxigén izotópos vizsgálatok történtek. Továbbá, a befogadó kőzetet is vizsgáltuk az egri Fertő-lápa területen, mivel az kimaradt a Bükk legutóbbi, nagy térképezéséből (Less et al. 2005).