Kutatási témák

Térségünkben a legutolsó vulkáni működés a Csomádon volt, egy dácitos lávadóm komplexumon, mintegy 30 ezer éve. A rendelkezésre álló kutatási adatok, beleértve az elmúlt években végzett saját vizsgálati eredményeinket is, arra utalnak, hogy a vulkán alatt még nem teljesen kihűlt magmás test helyezkedhet el. Mindezek alapján, a vulkán állapotának rögzítéséhez, és jövőbeli tevékenységének értékeléséhez kiemelten fontosak a további részletes kutatások, amelyek tapasztalatai felhasználhatók más, hasonló típusú tűzhányók vizsgálatában is.
Jelenleg is zajló kutatómunkánk legfontosabb kulcskérdései: (1) A kitörések korának, az epizodikus vulkáni működés időbeliségének pontos meghatározása. (2) A vulkánkitörést megelőző magmakamra folyamatok feltárása, különösen a mafikus magmák szerepének tisztázása a dácitos magmagenezisben. A dácitokban előforduló felzikus zárványok kiváló lehetőséget adnak a kristálypép zóna jellemzésére. (3) A magmakamra folyamatok időtartamát a cirkonok magmás tartózkodási idejének meghatározása alapján becsüljük. Az egyes magmás folyamatok időbeliségére zónás ásványokban lévő nyomelemek diffúziós modellszámításai és összetétel eloszlása alapján következtetünk. (4) A mélybeli magmás rendszer jellegének és geometriájának pontosítására magnetotellurikus méréseket végzünk, amely vizsgálatok kiterjednek a felső köpenyben lévő anomáliák kimutatására is.

Az intrakontinentális/lemezen belüli monogenetikus vulkáni mezők kutatásában fontos szerepet játszhatnak a térségünkben található bazalt vulkáni területeken végzett tudományos munkák. Kutatócsoportunk elsősorban a bazaltokban lévő ásványok részletes tanulmányozásával tárja fel a magmaképződés körülményeit, a magmák forrásterületének természetét, a mélybeli magmatározók kialakulásának körülményeit, a magmafeláramlás sebességét, a magmaösszetétel-változást egy monogenetikus tűzhányó felépülése során és a kapcsolódó kitörési mechanizmus jellemzőit. Vizsgálataink során külön figyelmet fordítunk térségünk legutolsó bazalt vulkáni kitöréseire, mint például a Persányi bazalt vulkáni mezőre és a Selmec-Nógrád-Gömör vulkáni területre. A Bakony-Balaton-felvidék és a Kemenesalja bazalt előfordulásai remek lehetőséget adnak a bazalt vulkáni működés sokrétű tanulmányozására.

Térségünkben 12-20 millió évvel ezelőtt hatalmas erejű robbanásos vulkánkitörések történtek, egyesek akár több tíz köbkilométer térfogatú vulkáni anyagot dobhattak a felszínre. A vulkáni képződmények vizsgálatával bepillanthatunk a kiterjedt szilíciumgazdag magmás rendszerek fejlődésébe. E kérdéskörben a Bükkalja és környezetének vulkáni képződményei kiváló kutatási lehetőséget adnak, amit számos tudományos tanulmányunk már bizonyított. A kutatások kiterjednek térségünk helyenként nagy vastagságú miocén riolitos képződményeinek vizsgálatára, rétegtani szerepükre, a korrelációs lehetőségekre, valamint a forrásterületek, esetleges kalderák beazonosítására.

A különböző mértékű lepusztulási folyamatok térségünkben számos helyen felszínre hozták a plutoni képződményeket, amelyek a vulkánok alatti magmatározó-rendszerek analógiájaként fontos bepillantást nyújtanak az ottani folyamatokba. Tudományos munkánkban különös figyelmet kapnak a Ditrói-masszívum képződményei, azok eredetének feltárása, a magmafejlődés eseményeinek jobb megértése.

A kutatómunka alapvetően térségünk elmúlt 20 millió évben kialakult vulkáni képződményeihez kapcsolódik. Az eddigi kutatások több olyan kérdést vetettek fel, amelyben úgy tűnik, hogy nehezen alkalmazható rutinszerűen a lemeztektonikai paradigma. Milyen alternatív szemlélet segíthet a „rossz helyen, rossz időben” képződött vulkáni képződmények és az aktuális geodinamikai helyzet közötti kapcsolat megértésében és ez milyen üzenetet nyújt más területek (pl. Mediterráneum térsége, Basin and Range terület stb.) tanulmányozásában?

Dokumentálhatók-e a történelmi idők globális kihatású vulkánkitörései a Kárpát-medencében, és ha igen, mi várható egy esetleges jövőbeli Tambora-méretű vagy izlandi Laki-jellegű vulkánkitörés esetén? Hogyan hatottak az elmúlt évezredekben zajlott nagy izlandi vulkánkitörések (pl. Hekla, Katla) térségünkre? E kérdés megválaszolásán más tudományterületek (pl. meteorológia, paleontológia, történelem, környezettan, társadalomtudományok) szakembereivel is szeretnénk együtt dolgozni.

Hogyan használhatók a vulkanológiai ismeretek a környezettudatos szemléletmód növelésében? Hogyan érthetjük meg jobban a Föld belső szerkezetét, felépítését és természeti folyamatait? Az elmúlt évek hagyományait folytatva a tudományos munka mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szakmailag megalapozott természettudományos ismeretterjesztésre, vulkán-napi rendezvényekre. A Tűzhányó blog (http://tuzhanyo.blogspot.hu/) bejegyzéseivel közérthető nyelven segítjük az eligazodást a vulkánok világában, ha kell, helyre tesszük a médiában megjelenő olykor félelemkeltő rémhíreket. Ismeretterjesztő tevékenységeinkkel részt szeretnénk vállalni térségünk természeti értékeinek bemutatásában és népszerűsítésében.

A korábbi évekhez hasonlóan (pl. Eyjafjallajökull, Grimsvötn, El Hierro, Tongariro kitörések) vizsgáljuk nemzetközi együttműködésben recens vulkánkitörések tefraanyagát, hozzájárulva a vulkáni működés okainak jobb megértéséhez.