Szén-dioxid kiáramlás a Csomád vulkánon

Az MTA-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport legújabb tanulmánya a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén számszerűsítette a széndioxid gáz kiáramlást. A mérések szerint évente minimálisan 8700 tonna széndioxid gáz jön a talajon keresztül a felszínre, amely mennyiség hasonló általában a hosszan szunnyadó vulkánok (pl. Olaszország, USA) esetében tapasztaltakkal.

A Csomád vulkán 32 ezer éve tört ki utoljára, azonban számos megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak. Az MTA-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport korábbi kutatási eredményei arra utalnak, hogy alatta, a földkéregben van még olvadéktartalmú magma, ami lehetőséget ad arra, hogy a jövőben akár még folytatódhasson a vulkáni működés. A vulkánkitörések idejének meghatározása során kiderült, hogy voltak már ilyen hosszú, azaz több tízezer éves nyugalmi időszakok a vulkán életében. Fontos tehát, hogy minél jobban megértsük e hosszan szunnyadó vulkán természetét, működési mechanizmusát.

A Csomád és környezetében számos helyen vannak a vulkáni területeken megszokott mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős széndioxid gáz kiáramlás történik. A legismertebb helyek az Apor-lányok feredője, a Büdös barlang és a Buffogó láp. A mofettákat sok helyen használják gyógyászati célokra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a színtelen és szagtalan széndioxid gáz veszélyes és bizonyos körülmények között halálos balesetet okozhat. A levegőnél nagyobb sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban halmozódhat fel, ahol kiszorítva a levegőt olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak e térségben az olyan elnevezések, mint a Gyilkos-barlang vagy a Madártemető.

A kutatócsoport K116528 sz. NKFIH/OTKA kutatási projektjének keretében végzett vizsgálatokat, hogy megbecsülje a felszínre jutó széndioxid gáz mennyiségét és ezzel felhívja a figyelmet ennek veszélyeire is. A kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka-Mercédesz és Artur Ionescu, az Apor lányok feredője népszerű turista célpontján és Lázárfalva mellett mérte nagy felbontásban a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét, ami alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása. Ehhez további 22 helyen mérték a gáz kiáramlást, amiből becsülni lehetett a mélyből feljövő és felszínre jutó széndioxid gáz éves mennyiségét. A széndioxid gázok izotóp összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetük van és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származhatnak.

A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett széndioxid gáz kiáramlás mérés. A további kutatások arra irányulnak, hogy a széndioxid gázok kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatukat, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról, a földrengésekkel való esetleges kapcsolatról.

A tanulmány a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban jelent meg:

Kis B-M, Ionescu A, Cardellini C, Harangi S, Baciu C, Caracausi A, Viveiros F (2017): Quantification of carbon dioxide emissions of Ciomadul, the youngest volcano of the Carpathian-Pannonian Region (Eastern-Central Europe, Romania). Journal of Volcanology and Geothermal Research, https://doi.org/10.1016/j.jvolgeores.2017.05.025
Online elérhetőség: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0377027316305285

További információ: Harangi Szabolcs (szabolcsharangiatgmail [dot] com)