Újra kapható! Harangi Sz.: Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói

2011-ben jelent meg a könyv első kiadása, ami bő egy év alatt elfogyott. A GeoLitera könykiadó gondozásában most jelent meg a könyv javított és egy új fejezettel bővített, második kiadása 480 oldalon.

Kedvcsinálóként álljon itt a második kiadás előszava:

Nagy örömömre szolgál, hogy immár a Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói c. könyvem második kiadásához írhatom az előszót. Jelenti mindez azt, hogy a könyv első kiadása érdeklődést váltott ki, hogy sokan megvásárolták a könyvet és ennek következtében bő egy év alatt elfogytak nyomtatott példányai. Jelenti mindez azt, hogy van igény a hazai kiadású természettudományi ismeretterjesztő könyvekre és ezen belül sokan szeretnék mélyebben megismerni a tűzhányók természetét. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy könyvem alapján 2013-ban a Magyarhoni Földtani Társulat Vendl Mária Emlékéremmel tüntetett ki. Azonban, nem csak a könyv első kiadásának gyors elkelése jelentett pozitív visszajelzést, hanem az olvasói vélemények és a különböző helyeken megjelent könyvismertetések is. Ez utóbbiak közt különösen fontos volt számomra a vulkanológia egyik vezető szakfolyóiratában, a Bulletin of Volcanology 2012. júniusi számában megjelent recenzió, amit Németh Károly, Új-Zélandon dolgozó kiváló vulkanológus, a nemzetközi vulkanológiai társulat (IAVCEI) vezetőségi tagja írt. Természetesen jól estek a dicsérő sorok, de ugyanolyan fontosak voltak számomra a tanulságos kritikai észrevételek is.
Pál-Molnár Elemér, a Geolitera kiadó vezetője és a könyv szerkesztője folyamatosan ösztönzött, hogy készítsük el a második kiadás anyagát, amit időszerűvé tett az azóta is fennmaradó érdeklődés. Ez jó lehetőséget adott arra, hogy az első kiadásban szereplő néhány elütésbeli és nyomtatásbeli hibát korrigáljunk, de arra is mód nyílott, hogy némileg bővítsük a könyv anyagát. Fontosnak tartottam ugyanakkor, hogy az első kiadás fejezetei ne változzanak még akkor sem, ha az eltelt 3 év után bizonyos tématerületeket már némileg másképpen fogalmaznék meg. Változást csupán ott tettem, ahol azóta lényeges új eredmények születtek, és amelyek ismereteinket pontosították vagy bővítették. Lehetőség nyílt továbbá arra is, hogy a könyv egy főleg szakmai körökben hiányolt hivatkozáslistával bővüljön. A könyvet elsősorban az érdeklődő nagyközönségnek írtam és ezért nem szerepeltek benne a tudományos munkáktól elvárt pontos hivatkozások. A megjelenés után azonban kiderült, hogy nagy igény van rá az oktatásban is és hasznos lenne, ha a fejezetekhez az adott téma fontosabb tartalmi elemeit tartalmazó hivatkozások és további hasznos olvasnivaló tanulmányok listája is kapcsolódna. Remélem ez a tartalmi bővítés további ösztönzést ad a vulkáni működés minél jobb megismeréséhez. A leginkább lényegi változást azonban egy új fejezet megírásának lehetősége jelentette. Az első kiadás megjelenése után publikált új tudományos eredmények, a további kutatásaink, amelyek megalapozták a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport létrejöttét, a vulkanológia 21. századi lehetőségeiről és új kihívásairól tartott előadásaim, valamint a Magyar Tudomány hasábjain megjelentetett gondolataim számos kérdésben alakították felfogásomat a tűzhányók működésének megismeréséről. Az új fejezetben – „A tűzhányók alá nézünk” – ezt a szemléletmódot igyekeztem összefoglalni.
Merre tovább, vulkanológia? Mennyiben segít a vulkáni működés megismerése a mai világunkban? A 21. században még nem volt igazán nagy vulkánkitörés, azonban nincs kétség efelől, hogy lesznek ilyen események a következő évtizedekben! Lesz, ami csak a közvetlen környezetet érinti és bizonyára lesz olyan is, aminek távoli hatás is lesz. A vulkáni kitörés előrejelzés módszerei egyre finomodnak, egyre bővülnek és az új eredmények új lehetőségeket is teremtenek. A műholdas radarmérések adatai alapján ma már a nehezen megközelíthető és ezért nehezen vizsgálható tűzhányók viselkedéséről is információt kaphatunk. Ma már egyre több, hosszú ideje szunnyadó vagy éppen már inaktívnak vélt tűzhányóról derül ki, hogy magmatározójuk feltöltés alatt van, azaz potenciálisan kitörhetnek. Az új tudományos eredmények tehát felhívják a figyelmet arra, hogy akár a nagyon hosszú, akár több tízezer éve nyugalomba lévő vulkánok is feléledhetnek. Ma már több mint 600 millióan élnek potenciálisan aktív tűzhányó közelében, azaz potenciális vulkáni veszélyben. Ez sok új kérdést vet fel és ezt a helyzetet többek között az új-zélandi Auckland térségében különösen komolyan veszik. Új-Zéland legnagyobb települése egy vulkáni mezőn fekszik, ahol mintegy 600 éve volt a legutolsó kitörés. A vulkanológusok, akik között magyar származásúak is vannak, a polgári védelemmel és a város vezetésével együtt igyekeznek kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket és felkészülni egy esetleges vulkáni kitörés következményeire. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkája is szervesen beilleszkedik a modern vulkanológiai kutatásokba. Új tudományos eredményeink hasznosíthatóak más vulkáni területek megismerésében is. A kutatómunka azonban csak az egyik fontos alappillérét adja a lehetséges vulkáni veszély elhárításnak. A másik fontos alappillér a tudományos megismerés átadása, a tudományos ismeretterjesztés. Az elmúlt időkben zajlott vulkáni krízishelyzetek kezelésének egyik fontos tanulsága, hogy ott működik hatékonyan a vulkáni kitöréssel szembeni védekezés, ahol a lakosok megfelelő tudással, megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Az indonéziai Sinabung izzófelhői, az ezekhez kapcsolódó veszélyek például ismeretlenek voltak a vulkán közelében élők körében és részben ennek tudható be, hogy a vulkáni működés számos áldozattal járt. Ugyanakkor, egy másik indonéz vulkán, a Kelud 2014. februári erőteljes kitörése kapcsán éjféltájban sikerült több mint 100 ezer embert rendben kitelepíteni és ezzel emberek életét megóvni. Itt az emberek már megtapasztalták, hogy miképpen működik a tűzhányó és adott esetben rögtön tudták, hogy a hatóságok felhívására mit kell tenni. Fontos tehát a tudás, fontosak tehát az ismeretek. Felmerül bizonyára a kérdés, hogy így van-e ez olyan térségekben is, ahol nincs aktív tűzhányó? Meggyőződésem, hogy igen és nem csak azért, mert példálózhatnék azzal, hogy egyes vulkánkitörések hatása akár térségünket is érintheti. Fontos azért is, hogy a természet folyamatairól minél többet tudjunk, hogy megértsük a bolygónkat alakító eseményeket, hogy tudjuk értékelni azt a földtani hagyatékot, amelyek a földtörténet különböző időszakai jöttek létre, és amelyek ott vannak körülöttünk. Tudjuk azt, hogy egy hegy, egy szikla nagyon sok mindenről tud mesélni és ezek a kőzetekbe rejtett történetek szervesen hozzátartoznak térségünk értékeihez. Ezek a gondolatok vezettek oda, hogy felvessem a Ság-hegy lábánál kialakítandó Kemenes Vulkánpark gondolatát és hosszú évek során dolgozzak kivitelezésén. Habár végül nem az valósult meg, amit megterveztem, amit megálmodtam, azonban tudom, hogy a kiinduló gondolatok és tervek nélkül ma nem lenne egy vulkánparkunk, a tűzhányók viselkedését bemutató interaktív kiállításunk.
E könyv második kiadásának létrejöttében sokan segítettek. Hálás vagyok Pál-Molnár Elemérnek, a Geolitera könyvkiadó vezetőjének a folyamatos támogatásért és a szakszerű, szép kivitelű szerkesztési munkáért. Köszönöm sokak visszajelzését, nem csak a pozitív megjegyzéseket, amelyek mindig visszaigazolták, hogy érdemes volt nekiállni a tűzhányók világáról írni, hanem a kritikai észrevételeket is, ezek közül különösen sokat jelentettek Németh Károly szakszerű megjegyzései. A Tűzhányó blog és annak Facebook csoportjának egyre duzzadó érdeklődő köre, az egyre gyarapodó hozzászólások folytonos megerősítést jelentettek, hogy van érdeklődés a természet erői és szépségei iránt és van igény a szakszerű magyarázatokra. Feleségem, Lukács Réka szeretete, türelme és támogatása nélkülözhetetlen volt és meg nem szűnő inspiráló erőt adtak gyermekeim is. Édesanyám lelki támogatása, amelyben mindig ott volt Édesapámnak már gyerekkorban bennem elültetett kritikai szemléletű kíváncsisága is, mindig erőt adott. Könyvem második kiadásával bízom benne, hogy egyre több érdeklődőhöz jut el a megismerés vágya, a természet folyamataira rácsodálkozó, annak kőzetekbe vésett hagyatékát értékelő szemlélet. Ezzel a gondolatokkal kívánok izgalmas felfedezésekkel teli olvasást!

Tartalomjegyzék:

Előszó
Bevezetés
1. Mi a vulkán?
2. Magma: ami a tűzhányókat táplálja
3. Vulkáni kitörések hírmondói: vulkáni kőzetek
4. Utazás a Föld belsejébe
5. Hol vannak vulkánok a Földön? A nagy lemeztektonikai kirakójáték
6. A vulkáni tevékenység kiindulása: a magma keletkezése
7. Bekukkantunk a vulkánok alá
8. Miért és hogyan törnek ki a vulkánok?
9. Vulkánkitörések: milyen hosszan, milyen gyakran?
10. Vulkánkitörések: milyen nagy?
11. A sokszínű láva: a kötéllávától a lávatűig
12. Az égbetörő, gomolygó kitörési felhőktől az izzófelhőkig
13. Vulkáni kitörési típusok: hawaii- és stromboli-típusú kitörés
14. Segít a víz! Surtsey- és vulcanoi-típusú kitörések
15. Égig érő hamufelhők és mindent betakaró hamuleplek: pliniusi-típusú kitörések
16. Vulkáni időutazás a Kárpát-Pannon térségben
17. Pusztító horzsakő-ár leplek időszaka
18. Égbe nyúló tűzhányók felépülése és összeomlása
19. Mocsárból kicsapó hamufelhőktől az izzó lávatavakig
20. A Kárpát-Pannon térség legutolsó vulkáni kitörései – lehet-e még folytatás?
21. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói
További olvasnivalók vulkanológiai témákban
Vulkán index
Földrajzi nevek
A szerzőről
Utószó

érdeklődés: szabolcsharangiatgmail [dot] com

GeoLitera könyvkiadó: http://www.geolitera.hu/