Az expedíció részletes leírása

2002-ben, a Kárpát-Balkán Geológiai Társaság pozsonyi konferenciáján Szakács Sándor, erdélyi geológus vetette fel először előadásában, hogy nem zárható ki teljesen, hogy legyen még vulkánkitörés térségünkben és erre a legvalószínűbb hely a székelyföldi Csomád lehet. Egy évvel később jelezte, hogy egy kolozsvári diákja szívesen jönne Budapestre tanulni. Vinkler Anna Paula néhány horzsakővel érkezett, amit a Csomádról hozott. Szakács Sanyi 2002-es meghökkentőnek tűnő felvetése nyomán elkezdtünk gondolkodni, mivel lehetne mindezt bizonyítani, milyen tudományos adatok szólnak mellette és milyen vizsgálatokat kellene még végezni? Paula érkezése felgyorsította az eseményeket és 2004 július közepére egy nemzetközi csapattal megszerveztük az első expedíciós utat.

A sikeres terepi munka nyomán Paulával először a robbanásos vulkáni működés képződményeit, különböző lelőhelyek horzsaköveit kezdtük vizsgálni. Kiderült, hogy a dácitos kőzetekben rengeteg különlegesség található, ami újabb és újabb izgalmas kérdéseket vet fel. A felfedezések eme öröme azóta is tart. Mind a mai napig, ahogy egy újonnan megtalált és begyűjtött lelőhely mintáját kezdjük vizsgálni, még mindig találunk meglepő jelenségeket és olyan kérdéseket vizsgálhatunk, amire nemzetközi szinten sem volt nagyon példa.

Az első expedíciós utat azóta öt további követte, a legutolsó, 2014-es terepmunkán a szakma két kiválósága, Olivier Bachmann és Axel Schmitt is velünk volt. A kutatómunkába diákok is bekapcsolódtak, a megkövetelt igényes tudományos vizsgálatok szép eredményeket hoztak: kari és országos TDK díjak, jeles szakdolgozatok és most már egy befejezett és védés előtt álló PhD munka is tanúskodik minderről.

A kutatómunka eredményei alapján egyre inkább körvonalazódik az, hogy a Csomád a látszólag inaktív, illetve hosszan szunnyadó tűzhányók megértésének típushelye lehet. Az expedíciós tudományos munkába olyan módszereket is alkalmazunk, amit aktív vulkáni területeken használnak és igyekszünk egy komplex megközelítést elérni. Így a klasszikus vulkanológiai leírások mellett a tudományos tárházban szerepel, a vulkáni képződmények kőzettani és geokémiai jellemzése, eredetük értelmezése, geofizikai vizsgálatok, geokronológiai elemzések és újabban gázelemzések. Ezzel az expedíciós munka egy új szakaszba lépett: 2015-től kezdődően már rendszeres gázminta gyűjtés zajlik Kis Boglárka-Mercedesz, erdélyi geológus valamint a debreceni ATOMKI szakembereinek bevonásával.

A tudományos munka mellett kiemelt figyelmet fordítunk az eredmények széles körű megismertetésére is. Az ismeretterjesztő cikkek és előadások mellett a legfrissebb következtetéseink megjelentek az erdélyi lapokban is, tevékenységünkkel a hazai és erdélyi média is sokat foglalkozott, főleg egy-egy figyelemfelkeltő tudományos eredmény publikálása után (részletek: http://vulkanologia.elte.hu/index.php?q=node/288).

A Csomád Vulkánexpedíció úgy tűnik, hogy még hosszú időre lehetőséget nyújt a tudományos munkára, amelynek során további fiatalok sajátíthatják el a magas szintű kutatási módszereket. Munkánkkal el szeretnénk érni, hogy nagyobb figyelem forduljon a földtudomány felé, továbbá, hogy a nemzetközi vulkanológus szakma is megismerje e kivételes szépségű és egyedi vulkanológiai jelenségeket mutató természeti értéket.

Az expedíció részletes leírása
Az expedíció részletes leírása