Kutatócsoportunk volt a főszervezője az V. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésnek

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport szakmai szervezésében került megrendezésre az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés Révfülöpön 2014. szeptember 4. és 6. között. A szakmai program után, szeptember 6-án délután 16 órától a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közös szervezésben ismeretterjesztő előadás is volt a nagyközönség számára Csopakon. A konferencia összegző beszámolóját Lukács Réka foglalta össze, ami a Földtani Közlöny 2014. 4. számában jelenik meg.

A Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés (KGV) idén immár ötödik alkalommal került megrendezésre. A Vándorgyűlés 2010-ben azzal a céllal indult, hogy évenként összehozza a témában dolgozó hazai kutatókat, PhD és egyetemi hallgatókat, valamint hogy lehetőséget teremtsen a szakterület tudományos eredményeinek megvitatására és a kapcsolatépítésre. Első alkalommal 30 fő jelent meg a rendezvényen, most viszont már 50 felett volt a résztvevők száma. A többséget ezúttal is a fiatalabb generáció alkotta. Közöttük, idén először, a Magyarhoni Földtani Társulat és a Szervező Bizottság – független szakmai zsűri javaslata alapján – előadói díjakat osztott ki. Az V. KGV szervezését az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, a SZTE ÁGKT Vulcano Kutatócsoport és a Magyarhoni Földtani Társulat vállalta magára.
Az előadások 4 szekcióban folytak csütörtökön és szombaton, amelyek során számos hazai intézmény mutatta be kutatási kapacitását és kapcsolódó tudományos eredményeit, így például: Király Edit (MFGI) és mtsai. az MFGI-ben működő LA-ICP-MS műszert és lehetőségeit ismertették; Czuppon György (MTA CSFK FGI) és mtsai. az MTA CSFK FGI-ben zajló stabil- és nemesgáz-izotóp mérésekről számoltak be ausztrál kalcit és fluorit telérek vizsgálatán keresztül; Fintor Krisztián (SZTE ÁGKT) a SZTE ÁGK tanszékén lévő Raman mikroszkóppal végzett vizsgálatok jelentőségét mutatta be kondrit meteoritok kutatásával összefüggésben; Hámorné Vidó Mária (MFGI) az MFGI-ben végzett szerves kőzettani vizsgálatainak módszertanát és eredményeit ismertette; Török Kálmán (MFGI) és mtsai. az ELTE KGT-n lévő Fluidzárvány laboratóriumban és az ELTE TTK Raman spektroszkópiai laboratóriumában végzett kutatási eredményeit mutatta be alsókéreg eredetű zárványok vizsgálatában; Bozsó Gábor (SZTE ÁGKT) pedig a SZTE ÁGKT-n működő XRD-vel végzett, a szikes üledékek agyagásványtani és elem-adszorpciós tulajdonságait vizsgáló kutatásait ismertette. A Vándorgyűlés színvonalát nagyban emelték azok a nemzetközileg is magasan jegyzett kutatási eredményekről szóló előadások, amelyeket a hazai közönség több esetben elsőként ekkor hallhatott. Kele Sándor (MTA CSFK FGI) például első ízben osztotta meg az ETH Zürich Földtani és Geokémiai Intézetében ösztöndíjasként, munkatársaival együtt végzett, recens travertínókból és mésztufákból származó minták “Clumped” izotóp vizsgálatainak eredményeit, valamint Lukács Réka és mtsi. (MTA-ELTE VKCS) szintén először mutatták be az ugyanott végzett in-situ LA-ICP-MS cirkon U-Pb geokronológiai eredményeit a Pannon-medence miocén Si-gazdag vulkáni képződményeinek keletkezését illetően. Szintén elsőként hallhattuk Kiss Balázs és mtsi. (MTA-ELTE VKCS) LA-ICP-MS nyomelem vizsgálati eredményeit, amelyeket a csomádi amfibolokon végzett, valamint Batki Anikó (MTA-ELTE VKCS) és Sogrik Edina is először számolt be a Ditrói Alkali Masszívum területén újonnan talált ijolit kőzettestek eredetéről. Mindezek mellett Benkó Zsolt, grazi posztdoktori időszaka alatt, munkatársaival kialakított genetikai elméletét bizonyította a Duluth Complex egy intrúziójához kapcsolódó ércesedésre vonatkozóan, valamint több előadást is hallhattunk a Tokaji-hegység vulkanológiai megismerésével kapcsolatban Szepesi János (MTA-ELTE VKCS) és mtsi. és Zelenka Tibor (ME ÁFI) előadásában. Németh Bianka (MFGI, ELTE KGT) alsókéreg eredetű zárványok ásványaiban lévő szilkátolvadék-zárványok fő- és nyomelem geokémiai változékonyságát elemezte a fluidum-kőzet kölcsönhatások értelmezéséhez. Szakmány György (ELTE KGT) és mtsai. magyarországi csiszolt kőeszközök nyersanyagának azonosítási lehetőségeit és korlátait; Horváth Attila (ME ÁFI) és mtsai. az úrkúti mangánércesedés újabb kutatási eredményeit; valamint Udvardi Beatrix (MFGI) és mtsai. a kulcsi felszínmozgáshoz kapcsolódó üledékek geokémiai vizsgálati eredményeit bemutató előadásaik tovább színesítették a programot.

Az előadások mellett 23 poszter került bemutatásra. A Vándorgyűlések életében először történt meg, hogy a posztereket szóban, 2-3 perces rövid, lényegre törő, “reklám” jellegű előadások formájában is ismertethették a résztvevők. A poszter bemutatókat négy tapasztalt kutató kezdte, majd következett a 19 „kezdő” kutató (MSc, BSc illetve PhD hallgató) prezentációja. Ez utóbbiak előadását és poszterét 8 fős zsűri értékelte, és tett javaslatot előadói díjak odaítélésére. A rövid poszter bemutatók a vártnál is jobban alakultak, a tervezett időket mindenki betartotta és a résztvevők általános véleménye szerint ez a prezentációs forma remek lehetőséget adott az előadók személyes megismerésére és a munkákra való figyelemfelkeltésre.
A zsűri (elnök: Baksa Csaba, titkár: Sági Tamás, további tagok: Bendő Zsolt, Benkó Zsolt, Csillag Gábor, Király Edit, Péterdi Bálint, Zelenka Tibor) és a közönség megítélése szerint a Vándorgyűlés utolsó napján a következők vehettek át előadói díjakat és értékes könyvjutalmakat a Magyarhoni Földtani Társulattól, a GeoLitera Kiadótól és a Szervező Bizottságtól:
A zsűri díjazottjai: I. Molnár Kata, II. Skultéti Ágnes, III. Szemerédi Máté, IV. Soós Ildikó, V. Apró Mihály és megosztott VI. Obbágy Gabriella és Walter Heléna.
Közönségdíjban részesültek: Obbágy Gabriella, Mészáros Előd.
A Vándorgyűléshez kapcsolódó kirándulás hagyományosan a második napon történt, amely ezúttal a Balaton-felvidék egyes bazaltos vulkáni képződményeinek bemutatását célozta meg. A szakmai napot Csillag Gábor (MFGI) vezette, aki a bazaltvulkanizmus és a földtani-geomorfológiai környezet kapcsolatát bemutató tudományos előadással indította a napot. Kirándulásunkat az időjárás is támogatta, így gyönyörű napsütésben járhattuk végig a Fekete-hegy és Szentbékkálla feltárásait. A nap lezárásaként borkóstolós vacsorán vettünk részt Szentbékkállán, az Öreg-hegy fogadóban.
A Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés ötödik születésnapját egy színvonalas, színes, ISBN számmal ellátott, 4 oldalas konferenciaközleményeknek is helyet adó absztraktkötet megjelentetésével ünnepelte. Az érdeklődők számára a Pál-Molnár Elemér és Harangi Szabolcs által szerkesztett kötet limitált számban még igényelhető a Vándorgyűlés szervezőinél.
További újdonság volt az idén, hogy a Vándorgyűléshez kapcsolódóan ismeretterjesztő előadást is meghirdettek a szervezők, amelyre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park adott lehetőséget. A szombat délután zajló előadást Csopakon a Nemzeti Park előadótermében Harangi Szabolcs tartotta, amelynek témája a vulkanológia 21. századi perspektívái voltak.

A Vándorgyűléshez kapcsolódó fényképek megtekinthetők az alábbi linken: https://picasaweb.google.com/112251542545440756402/2014_5_Kozettani_es_G...

A VI. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés megszervezését a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék és vezetője M. Tóth Tivadar vállalta fel. Terveik szerint az ideihez hasonló időpontban, tehát 2015. szeptember első hetében, az Erdélyi-középhegység (Hegyes-Drócsa) területén rendezik meg.

Beszámolót készítette: Haranginé Lukács Réka, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport
Budapest, 2014. 09. 15.