Hosszú idejű bazalt vulkanizmus intra-kontinentális monogenetikus vulkáni területeken: Következtetések a vulkáni működés okára és a földköpeny jellegére a Pannon-medence nyugati részén.
Támogató szervezet: 
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Magyar-Osztrák bilaterális kutatási projekt, TÉT_10-1-2011-0694 sz. pályázat, Futamidő: 2012-2014. Témavezetők: Harangi Szabolcs és Theodoros Ntaflos
A Kárpát-Pannon térség egy különösen kiváló lehetőséget kínál a monogenetikus bazalt vulkáni területek kutatására, az ilyen térségekben zajló vulkáni működés természetének megértésére. A kutatás célterületeként a Bakony-Balaton-felvidék és Kemenesalja néhány jól feltárt bazalt vulkánját választjuk ki: az előbbi területen a kutatások célpontja a Bondoró-Füzes-Fekete hegy csoport, míg az utóbbi esetében a Ság hegy és a Kissomlyó szerepel a kiválasztott lelőhelyek között. E kiválasztott előfordulásokon korábban már végeztünk fizikai vulkanológiai vizsgálatot, ami megalapozza a további részletes és koncentrált kutatást. A változatos, több esetben policiklikus vulkáni történet, a folyamatos, illetve különleges megszakított és újrainduló vulkáni működés jó támpontot ad a sokszínű bazalt vulkáni működés egyes típusainak jellemzésére.
A kutatás célja, hogy magyar-osztrák együttműködésben új vizsgálati módszerrel elemezzük a monogenetikus bazalt vulkánok kialakulásának okát, különösen a magmaképződés körülményeit. Az új vizsgálati módszer szemben az általánosan használt teljes kőzet geokémiai elemzésekkel a bazaltokban lévő ásványok összetételbeli sajátosságait kutatja, különösen a magmafejlődés kezdeti szakaszában kivált ásványokra (pl. olivin, spinell, klinopiroxén). A kémiai összetételbeli jellegekből következtetni tudunk a magma forrásterületének jellegére, az olvadási folyamat, majd a magma akkumuláció mechanizmusára, a megolvadó földköpeny anyag hőmérsékletére, a kezdeti kristályosodás mélységére, a feláramlás sebességére stb. Mindehhez a bazaltokban lévő ásványok mellett felhasználjuk a vulkáni képződményekben található földköpeny zárványokat (peridotitok, piroxenitek) is.