Gál, P., Pecsmány, P., Lukács, R., Czuppon, Gy., Surányi, G., Polgár, M., Harangi, Sz.
2018
9. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Az asztenoszférától az atmoszféráig, Abstractbook, ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2018, ISBN: 978-963-8221-72-8, pp 55-56.
Néhány Eger környéki felhagyott riolittufa kőfejtő falában (Eger, Fertő-dűlő, Egerbakta, Bátori út
menti pincesor és Felső-mező) változó méretű és megjelenésű, gömb vagy cipószerű formájú
konkréciók fordulnak elő. A konkréciók alapanyaga szabad szemmel nem tér el a befoglaló
piroklasztittól, csak különböző mértékben cementálva vannak idegen anyagokkal. A nagyobb, 70-100
cm átmérőjű konkréciók magja kalcittal cementált, világos színű, nagyon kemény és szilánkosan törik.
Ezt sokszor egy agyagásványosodott, sárgásbarna színű, mállékony, keskeny zóna szegélyezi,
dendrites mangán-oxid kiválásokkal is átjárva. Erre, vagy közvetlenül a belső kemény magra egy vagy
több, mangán-oxiddal kissé vagy jobban átitatott, mállékony anyagú, sötét színű peremzóna települ. A
kisebb, 5-40 cm átmérőjű konkréciók könnyen morzsolhatóak, fekete-barna mangán-oxidos és
átalakulatlan piroklasztitos zónák ritmikus váltakozásából épülnek fel, és csak ritkán rendelkeznek
kalcittal cementált maggal. Olykor megfigyelhető két-három, vagy több konkréció összenövése. Nem
szokványos, hogy piroklasztitban fejlődjenek ki ilyen konkréciók, amelyekre se hazai, se nemzetközi
analógiákat nem sikerült találnunk. A kialakulásuk nyomozására terepen méret-alak-eloszlási
vizsgálatokat végeztünk, továbbá két különböző típusú, az egri fertő-dűlői előfordulásból származó
konkréción részletes ásványtani-petrográfiai-geokémiai vizsgáltra került sor, illetve több feltárásban is
megmintázott kalcitos konkréciókon szén és oxigén izotópos vizsgálatok történtek. Továbbá, a
befogadó kőzetet is vizsgáltuk az egri Fertő-lápa területen, mivel az kimaradt a Bükk legutóbbi, nagy
térképezéséből (Less et al. 2005).
menti pincesor és Felső-mező) változó méretű és megjelenésű, gömb vagy cipószerű formájú
konkréciók fordulnak elő. A konkréciók alapanyaga szabad szemmel nem tér el a befoglaló
piroklasztittól, csak különböző mértékben cementálva vannak idegen anyagokkal. A nagyobb, 70-100
cm átmérőjű konkréciók magja kalcittal cementált, világos színű, nagyon kemény és szilánkosan törik.
Ezt sokszor egy agyagásványosodott, sárgásbarna színű, mállékony, keskeny zóna szegélyezi,
dendrites mangán-oxid kiválásokkal is átjárva. Erre, vagy közvetlenül a belső kemény magra egy vagy
több, mangán-oxiddal kissé vagy jobban átitatott, mállékony anyagú, sötét színű peremzóna települ. A
kisebb, 5-40 cm átmérőjű konkréciók könnyen morzsolhatóak, fekete-barna mangán-oxidos és
átalakulatlan piroklasztitos zónák ritmikus váltakozásából épülnek fel, és csak ritkán rendelkeznek
kalcittal cementált maggal. Olykor megfigyelhető két-három, vagy több konkréció összenövése. Nem
szokványos, hogy piroklasztitban fejlődjenek ki ilyen konkréciók, amelyekre se hazai, se nemzetközi
analógiákat nem sikerült találnunk. A kialakulásuk nyomozására terepen méret-alak-eloszlási
vizsgálatokat végeztünk, továbbá két különböző típusú, az egri fertő-dűlői előfordulásból származó
konkréción részletes ásványtani-petrográfiai-geokémiai vizsgáltra került sor, illetve több feltárásban is
megmintázott kalcitos konkréciókon szén és oxigén izotópos vizsgálatok történtek. Továbbá, a
befogadó kőzetet is vizsgáltuk az egri Fertő-lápa területen, mivel az kimaradt a Bükk legutóbbi, nagy
térképezéséből (Less et al. 2005).